Önmagam legyek aki kedves jóindulatú vagy inkább legyek nagyképű határozott ?

Szia. Mindig az adott élethelyzethez. Ha érdeked fűződik egy idegen kontaktban az érdekérvényesítésre, akkor mutasd magad erősnek, magabiztosnak, akár nagyképűnek, de akikkel bensőségesebb a kapcsolatod, azokkal légy őszínte és önazonos.

Az önazonosság a legjobb szűrő. Leválasztja a nem hozzád valókat.

Ha neked nagyképűnek kell lenni ahhoz, hogy ne használjanak ki, akkor nem az a baj, hogy kedves és jóindulatú vagy, hanem az, hogy nincsenek énhatáraid, igazból nem tudsz nemet mondani.

Ha nem tudsz jobbat, mint hogy játszod a nagyképűt, akkor nyilván nincs más választásod, de azért ideális esetben fel fogsz nőni ahhoz, hogy önmagad adhasd, miközben nemet mondasz vagy tiszteletet parancsolsz.

Sokáig küszködtem én is az énhatáraimmal. Alapból kedves vagyok és jóindulatú ezért sokszor rögtön kihasználtak, mire észrevettem, hogy már rég nemet kellett volna mondanom valamire és én éreztem kényelmetlenül magam. Idő kellett, hogy megtanuljam a határaimat kedvesen de határozottan tartani.

Nem hiszem, hogy a társadalom tiszteli a nagyképű embereket, inkább csak tiszteletben tartják azt akinek határozott a fellépése, mert egyértelmű vele a társas kommunikáció, egyértelműek a határai, a nem az nemet jelent, az igen az igent. Ehhez nem kell nagyképűséget játszani, az csak egy megküzdési stratégia, de nem megoldás. A megoldás az önismereti úton való elindulás.

Légy önmagad, kedves és jópofa, de legyél tisztában a saját határaiddal és ha valaki feszegeti ezeket, akkor légy határozottan és őszintén kedves, de ne nagyképűen határozott. Ez csak egy felvett póz sok félreértésre is ad okot. Az énhatároknál mindig gondolj arra, ha valaki megkér valamire amire nem szeretnél igent mondani, akkor kedvesen de határozottan mondj nemet. Mindig gondold végig, hogy ha igent mondasz az valójában jó-e neked, vagy csak a másik kedvéért akarod magadat háttérbe szorítani. Ilyenkor mondd azt, hogy sajnálom, de ezt nem fogom neked megtenni, mert ez nekem nem jó, számomra előnytelen, nekem ez nem fér bele stb. Fontos, hogy az indokaid őszinték legyenek, ne kifogásokat keress, de jelezd, hogy megérted az ő érzéseit is.

Pl. munkatársad megkér, hogy helyettesítsd a munkában, mert menne valahova, de te nem szeretnéd, mert fáradt vagy és időben haza szeretnél érni. Ha nem tiszteled a saját határaidat, akkor ilyenkor elvállalod a plusz munkát és magadban mérgelődsz, hogy miért kell neked maradnod és dolgoznod mások helyett, a szemében kedves voltál és kihasználható, ha meg védve magad nagyképűen elutasítóan lerázod, akkor ahogy írtad nem érzed jól magad. Inkább a következőt mondd: megértem, hogy problémád van, remélem sikerül megoldani, de én a mai napot nem így terveztem, alig várom, hogy hazaérjek időben, hiszen nagyon fáradt vagyok, most nem áll módomban segíteni. De máskor ha előre tudom és úgy szervezem a napomat akkor szívesen segítek neked.

Az ilyen szitukat többször kell gyakorolni, és nem mindig sikerül, de az ember folyamatosan tanul, és idővel ez egyre jobb lesz.

Én azt javaslom neked, hogy a nagyképűség játszása helyett inkább légy KEDVES és HATÁROZOTT !

,,Csak akkor vagyok boldog ha kedves és jópofa vagyok mindenkivel de akkor visszaélnek vele."

Én is ezt tapasztalom.Nem vagy egyedűl!

,,40 éves kigyurt nagydarab ember vagyok de nem tudom eldönteni hogy milyen legyek"

Én szerintem ,csak azokkal legyél nagyképű ,akik megérdemlik!

Akik normálisak pedig legyél kedves ,,jó pofa".