Nem motivál semmi az élethez, mit tegyek? Hagyjak hátra mindent?

Gimnázium második éve. Jelenleg semmi sem motivál. Kezdjük ag osztályközösséggel. Én vagyok az a gyerek, akit menő utálni. Utolsónak választanak a kidobósban, folyton baszogatnak. Van egy viszonylag jobb barátnőm, meg egy ingázóbb csaj, aztán ennyi, egyébként is teli van az osztály toxic emberekkel, a szekálásomon kívül is. A tananyag nem érdekel, voltak hobbijaim, de már nem szeretem őket csinálni, eddig olvastam, már ahhoz sincs kedvem, sportolok, de már az sem érdekel. Régebben orvos akartam lenni, mindent megtettem, kitűnő voltam, szerettek a tanárok és az osztálytársaim is. Most a gimiben ez abszolút nem így van, 4-3 vagyok, az a kevés is amit tanulok teljesen lefáraszt, utálom az egészet, a tanárokat is, mindent! Két éve szertralint szedek stresszre, nem tudok már egy ideje rendesen aludni, meg ha a suliba bemegyek rögtön elkap a gyomorgörcs. Ha az utcán körülnézek érzem hogy az összes ember utál, és könnyítenék ha nem lennék ott. A suliban is ezt érzem, a családban is, meg úgy amúgy, hogy az is utál aki nem ismer. Sokszor gondolkoztam hogy a vonat elé fekszek vagy beveszek egy nagy mennyiséget a gyógyszerből. Bárkinek bármi ötlete?

16L