Aszocialis szemelyisegzavarol mit lehet tudni? Lehetséges hogy ez a problémám vagy egezseges vagyok?
Gyerek korom óta van egy olyan problémám hogy nem tudok társaságban létezni.gyerekkent is egyedül játszottam igazából sose voltak barátaim mert úgy nem igényeltem ezt a dolgot pedig lehetet volna, volt hogy szüleim is próbálkoztak nekem barátokat szerezni ovis koromban de én ezt rendkívül kellemetlen élményként éltem meg.
Iskolás koromban szobámban elbarikadoztam magam gyűlöltem suliba járni nem a tanulás okán hanem a többi gyerek miatt alt iskolában főleg 7 8 osztály maga volt a földi pokol számomra.
Mert akor már zaklatak azért mert nem olyan voltam mint ők.
Különc voltam ok meg csoportos emberek
Középiskola nagysagrendekkel enyhébb volt.
Munkahely meg még inkább főleg hogy én valasztom meg hol dolgozom és igyekszem olyan munkákat választani ahol egyedül vagy maximum 2 én vagyunk egy adott műszakban ilyen helyen jól tudok működni munka terén.
Szeretem a természetet de valóságos marmar fizikai fájdalom fog el ha pl egy turista úton találkozom és elhalad mellettem valaki.
De érzelmeket érzek nem vagyok pszihopata vagy szociopata szóval csak a csoporttal van gondom minden más szerintem normális.
Lehet igen enyhe autizmus asperger de magán életem se teljesen normális.
20 an évesen már képes voltam néhány kapcsolatot kialakítani de csak jóval fiatalabb lányokkal efebofil kategória. 14 év körüli lányokkal tudtam érdemi szinten barátkozni kommunikálni 23 24 évesen mintha lemaradtam volna 10 évet.
Plusz még annyi hogy iraskepem se normális azt már gyerekként felfedezték diszgrafiam is van.
Talán ez a 3 probléma 1 dologbol adódik talán 3 külön probléma?
Pontosan ezt érzem vagy túl fiatalokkal volt kapcsolatom vagy jóval idosebekkel 50 60 éves hölgyekkel is 20an pár évesen.
Viszont tartós barátságot még mindig ebben a 14 év körüli társaságban tudok kialakítani pedig már 28 éves vagyok .
És tegyük hozzá hogy gyermekem is lett egy ilyen korú lánytól annak idelyen mert tudtam hogy másokkal csak nagyon nehezen fog menni a párkapcsolat,azzal az egy lánnyal meg nagyon összejöttek a dolgok.
Persze azóta már szetmentunk
Próbálok jó szülő lenni de igazából csak pár órát tudok rendesen koncentrálni és minőségi időt lenni vele naponta .
Mikor az anyjaek nyaralni mentek vagy csak le akarták passzolni hétvégére hozzám bevalaltam kötelességbol de nekem ez főleg kezdetben valóságos pánik volt lelkileg főleg éjszakai altatás,valóságos szorongás kerített hatalmába ha tudtam nálam alszik pedig szeretem.
Már 5 éves sokkal könnyebb mert már szinte önellátó de 2 3 évesen ez nekem nem volt könnyű .
Lehet asperger szindromam van.azert is nem lehet szociopatia mert nagyon tudok felni és szorongani.
Messze nem utom meg azt a szintet ahol már 28 évesen tartanom kéne Dee kitarto vagyok IQ szintem 107 valamelyest kompenzál .
De lelkileg nem vagyok felnőtt.
Plusz még annyi hogy szeretem a megszokott dolgokat.ugy érzem konfrontosan magam ,gyerekként is volt egy idorendem ami alapján éltem és ehhez szinte mindig tartottam magam
Felnőttként kicsit más lett.apakent meg megtapasztaltam a teljes káoszt
És mivel párom kiskorú volt O se volt a helyzet magaslatán így mikor együtt éltünk nekem kellet mindent kézben tartani.megtudtam mindent oldani végülis csak isszonyatos szorongás volt bennem,magabiztosnak mutattam magam de valójában isszonyat retegtem kb minden ügyintézéstől orvosi vizsgalatoktol,oltasoktol,mindentől de az altatás valóságos pokol volt számomra.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!