Hogyan ne legyek mélydepressziós ha a munkára gondolok?
Itt egy egesz év előttünk, nekem van vagy 20 szabadnapom, a többit vegigdolgozom.
Hogy ne akarjak meghalni, ha arra gondolok, hogy nem csak ez az egy éve az életemnek, hanem az egész életem arról fog szólni, hogy dolgozok?
Mire oda jutok hogy szabadságon lehetnék már azt is elfelejtettem ki vagyok mi vagyok, mire használgatnám a szabadságomat.
Mindent kiölnek az emberből.
Azt kívánom bárcsak kidobhatnám a tudatomat vagy a lelkemet, hogy akkor legalább ne tudjak róla...
Miért éri meg az élet, ha 1 évben 20 napot élek, a többiben egy robotoló zombi vagyok?
Pedig csak a munkahelyváltás hozhat megoldást. Ha nem is a munka miatt lesz jobb, de lehetnek majd jófej munkatàrsaid, akikkel barátságot köthetsz, találkozhattok munkaidőn túl is
stb. Család, gyerekek, ahonnan töltekezhetsz?
Nincs család, nincs gyerek, párom sincs, szocialis és kapcsolatteremtési és -tartási problémáim vannak. Nem tudok ismerkedni. Próbalkoztam eleget, sikertelenül, eleget megtudtam az emberekről, már nem is szeretnék kapcsolatot.
Csak egy életet békében végigélni, aminek NEM a munka teszi ki a 99%-át.
"Pedig csak a munkahelyváltás hozhat megoldást."
Hiába nincs ötletem...ló@$zt se tudok...
Teljesen megértem, én is ereztem így.
A hétvégére és a délutánokra is koncentrálj, mert az is a te szabadidőd.
A munkahelyváltás nagyon jó ötlet. Próbálj olyan munkakört keresni, ahol nem kell az egész napot bent töltened a cégnél, hanem a munka egy részét vagy egészét hazaviheted, valami home office megoldással.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!