Van itt olyan, akivel lehetne beszélgetni derealizáció, deperszonalizáció, szorongás illetve kényeszergondolatok témával kapcsolatban?
Figyelt kérdés
Olyanra gondolok, aki megéli/megélte ezeket. Sajnos a környezetemmel nem merem ezeket annyira megosztani, mert félek, hogy bolondnak hisznek.
Az érdekelne, kinek mikor kezdődött, mi váltotta ki, hogyan próbálja kezelni, mi segített.
Úgy érzem, sokat segítene nekem is, illetve másoknak is, ha tudnák, nem egyedül élnek ilyen problémákkal, lehet már ez könnyítene megbírkózni vele.
2023. dec. 29. 15:15
11/19 anonim válasza:
Melyik orvosi egyetemen tettél pszichiátria szakvizsgát, 10-es? Vagy a vakbeledet is olyan sebésszel akarod megműttetni, akinek olyan képzettsége van sebészetből, mint neked pszichiátriából?
12/19 anonim válasza:
11-es, az a bajod hogy felajánlja a gyógyszer nélküli terápiát?
Igen megtörtént.
13/19 anonim válasza:
Ez a 4 betegség így együtt nem gyógyítható terápiával.
14/19 anonim válasza:
Pont ezekkel gyógyultam jó régen és bizony gyógyszer nélkül nyomtam le a terápiákat.
16/19 anonim válasza:
Az OCD nem sikerült, azzal még küzdök, de ahhoz képest ami voltam.
Ég és föld.
17/19 anonim válasza:
Na azért kell a gyógyszer. Valamennyi javulás még nem megoldás.
18/19 anonim válasza:
Én szívesen beszélgetek veled, írj nyugodtan. :)
19/19 anonim válasza:
Nekem pánikrohamok okozták. Csak 10-20percenként tört rám a szúró mellkas, erős szívverés, ájulás érzése. Egy átok volt az a 4hónapom. Aztán jött a deperszonalizáció-s szarság is. Ami meg pont a szorongás váltott ki. Sétáltam egy parkban a családdal és csak kóvályogtam. Be voltam fordulva, nem akartam csak menni csendben, közben akárhova néztem, úgy éreztem nem valódi, azt vártam mint a filmekben, hogy hirtelen hangyás lesz a kép és felébresztenek, ennyire semmilyen volt a külvilág. Leszartam akkor ki mit gondol, vagy hogy fájdalom, mert én nem abban a testben léteztem akkor, hanem mint egy kamerán figyeltem volna, amit a szemem lát. Ahogy elkezdtem nem észrevenni az pánikroham jeleit, mint pl. szúró mellkas, akkor már láttam, hogy hoppá, a pulzusom nem lesz 120-130 körül rögtön. Aztán elkezdtem egyre több dolgora nem figyelni mikor, rámtört volna és a végén, elkezdett eltűnni ez a szimulációs érzés is. Néha még fejben minimálisan előjön, de azt a front váltja ki és már nem olyan durván. Szóval ilyen fél órán belül helyre is áll az agyam. Nehéz leküzdeni, de csakis akarat kérdése. Akarat kérdés. Ha erős vagy és kitartó, el fog múlni. Csak tudatosítsd magadban, hogy nincs szervi bajod. Nem fogsz szívinfarktust, agyvérzést kapni stb. mert hipohander leszel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!