Miért vagyok ilyen és hogyan tudnék ellene tenni? Bővebben lent.

Van egy 5 éves párkapcsolatom, amibe eléggé belekényelmesedtem addig amíg nem szakított velem a párom. Elég rosszul bántam vele és besokallt ettől. Sokáig kitartott mellettem, de belefáradt. 4 hónapig külön voltunk, mert szakított velem. Én nagyon rosszul viseltem az egészet. Megfogadtam, hogy változni fogok és sosem adom fel. Sok mindent tettem érte, hogy változzak, megtaláltam önmagam, fejlesztettem önmagam. Lefogytam amennyi a célom volt mindig is. Elismertem magamban a múlt hibáit és rájöttem, hogy min kellene változtatnom, mire lenne szükségem. Amíg küzdenem kellett azért, hogy újra együtt legyünk a volt párommal addig minden szép és jó volt. Valóban úgy érezte, hogy szeretem őt és szépen lassan sikerült újraépítenünk a kapcsolatunkat. Én is és ő is úgy érezte, hogy sikerült változtatnom magamon ami igaz is, tényleg sikerült. Viszont! Most, hogy újra minden jó közöttünk, kezdem érezni magamon, hogy kicsit alább hagy ez az egész változásos dolog és kezd néha előjön belőlem a régi énem amit próbálok kordában tartani, de nagyon nehéz.

Nagyon nem szeretnék visszacsúszni oda ahol voltam és újra átélni azt a rettentő fájdalmat amit akkor éreztem magamban, nem szeretném újra elveszíteni a párom, és ezzel neki is teljesen összetörni a szívét, mert azt nem tudnám feldolgozni. Az eszem is és a szívem is őt szereti. Nagyon haragszom magamra ez miatt mert úgy érzem, hogy becsaptam vele a párom és ez nagyon bánt engem. Csírájában szeretném elfolytani ezt, amíg nem késő. Tudtok nekem esetleg tanácsot adni, hogy hogyan lehetne ezen végérvényesen változtatni? Esetleg tanács olyantól akinek sikerült ezt leküzdenie, vagy aki ért valamennyire ehez? Ötlet, tipp, jöhet hideg meleg. Annyi mindent megtettem érte, és nem a célegyenesbe szeretnék visszacsúszni, de már nincs más ötletem.

23/F