Lehet, hogy egy kicsit autista vagyok sztetek?
Lehet, hogy egy kicsit autista vagyok sztetek?
Nagyon furának tartanak. Amíg egy éve fel nem vetettem itthon ezt a kérdést, addig igazából nem törődött vele senki, családon belül tök normális, hogy mindenki jellegzetesen viselkedik. Azóta viszont látom a kétkedést a szemükben.
Feltűnt nekik, hogy jellegzetesen furcsán beszélek, furcsa szavakat, szófordulatokat használok, furcsán viselkedek. Kicsit infantilisnek néznek. Időpontokat, szervezett napi rutint képtelen vagyok fenntartani.
Érzékeny vagyok a fényre, hangra, szagokra. Nagy ívben kerülöm az embereket, tantermeket nagy ívben kikerülöm sokszor, vagy hiába kell időre odaérnem bárhova, inkább leszállok a villamosról, csakhogy ne kelljen szemben ülnöm, vagy állnom az emberekkel. (Pedig szeretem őket, csak nagyon szeretek egyedül lenni)
Beszélgetés közben rendszerint egy félreeső pontra nézek, nem tudok lefolytatni egy normális beszélgetést, az is nagy eredmény ha valakivel sikerül 2-3 percet beszélnem. Nem mintha különösebben zavarna, csak a munkahelyemen sztem később még lehetnek gondok belőle.
Beszéd közben forgatókönyveim vannak arra, hogy mit kell mondani => spontán nem tudok beszélgetni.
Azt mondják rólam, hogy sokszor zavarodottan viselkedek, néha hirtelen futok, szöcskézek.
Rendet nem tudok tartani, trehány vagyok, de nagyon ingerült leszek, ha meg akarják mondtani, hogy hogy tegyek valamit. Még ha arról van szó, hogy a tollamat kéne 1 centivel arrébb rakni, akkor is dühös leszek.
Napközben gyakran nekimegyek tárgyaknak a vállammal ha kanyarodok, vagy éppenséggel az automata üvegajtónak.
Pánikbetegség, szociofóbia nemhiszem, hogy fennáll. Az autizmus maradt az utolsó amire most gondolni tudok, mert arról úgy tudom, hogy az az emberrel veleszületett tényező. Igazából nem érzem azt, hogy bármi bajom lenne, viszont a fenti viselkedésnek kell, hogy legyenekokai. Normálisan nem ilyen senki sem.
Hi.
Az autizmusnak, tudtommal, több súlyossági foka is van, de közös mindegyikben, hogy hiányzik az ún. naiv tudatelmélet, vagyis nem képesek az embernek tudattartalmat tulajdonítani. Nem ismerik az érzelmet, a szándékot, a hangulatot, stb. Ebből fakad, hogy hanyagolják a társaságot: nem érdekli őket, mert nincs benne semmi, ami érdekes lehetne nekik (révén maguktól nem ismerik fel az arckifejezéseket sem). Ez az egyik oka, hogy olyan rossz a kommunikációjuk. Pl. nem szándékosan kerülik a szemkontaktust, hanem azért, mert nem tudják, mire való. Viszont azt írod, hogy szándékosan kerülöd az embereket, szeretnél közösségbe tartozni, felismersz néhány érzelmi kifejezést, kétkedést látsz mások szemében. Ki tudod mondani, hogy ingerült vagy. Dühöt érzel. Hát nem tudom, ezek valahogy nincsenek összhangban az autizmus egyik leggyakoribb ismérvével. Bár riportban láttam egy professzor asszonyt, aki ésszel képes volt felfogni az érzelmek jelentését, csak épp nem tudta átélni őket. A leírásodból nem derül ki, hogy csak "tudod", hogy dühös vagy, vagy "érzed" is a dühöt. Ha érzel örömöt, érdeklődést, van fantáziád, akkor inkább másra (is) tippelnék, nem (mindenképpen) autizmusra.
A rutin a DSM IV-ben azt jelenti, hogy a viselkedés akkor is ismétlődik, ha a helyzetben semmi értelme nincs. Persze, ez akadályozhatja a napi rutint (napirendet), de a Kérdező nem írta le, miért nem tudja tartani a napirendjét. És még pár "miért"-re nincs válasz, ami feltétele bármilyen diagnózisnak.
A személyiségzavarok között is akad kettő, amire illene ez a rövid leírás.
Okoskodni nem fogok, egyrészt, mert nem kiképezve, másrészt a zavarok között annyi a hasonlóság, hogy egy zavarra itt a fórumon nem lehet ráismerni, hacsak nem ordít a leírásról. És szerintem a tiedről nem ordít, hogy az vagy, pontosabban az nem ordít, hogy más nem vagy. Érdemes megkeresni egy pszichológust. Ehhez mondjuk nézz utána, hol van a közeledben családsegítő, ott biztos tudnak ajánlani elérhető szakembert.
Még annyit, hogy a DSM olyan dolgokat tartalmaz, melyek "enyhébb kivitelben" mindenkiben megtalálhatóak. Szóval, ha meg is van 1-2 ismérv bennünk, az még nem jelenti, hogy bármi betegségünk volna.
Még nem dolgozok, hanem tanulok.
Valahol olvastam, hogy az érzelmeknek a felismerése tanulható, főleg ha nőneműnek születik valaki.
Pszichológusnál az a baj, hogy teljesen lemeredek előtte, nem tudok vele beszélgetni. Azt lehetett róla leolvasni, hogy nem érti mit keresek nála terápián. Ergo a végén nekem kell kiügyeskednem, hogy, hogy ne legyek ennyire zizikes. Van, hogy ismerőseimtől hallom, hogy a megelőző pár percben olyan benyomásuk volt, mintha valami agyilag nem lenne rendben (különös arckifejezések, furcsa taglejtések, nem emlékeszem vissza, hogy pár perce mi történt, vagy mondat közbeni re start vagy 4-5ször modnom el 10 percen belül ugyanazt, mert elfelejtettem, hogy előtte már mondtam)
Igen, tanulható a felismerésük. Ezért kérdeztem, hogy amikor dühös vagy, akkor érzed-e a dühöt? Nehéz kérdés, tudom. Kb. úgy képzeld el, mint a vulkánok viselkedését a Star Track-ből. Itt most nem kérdezgetnék, az a dokid dolga :)
De ha nem beszélsz hozzá, nem sokat fog tudni mit kezdeni a helyzettel. Itt a legfőbb kérdés az, mire van szükséged ahhoz, hogy megszólalj nála?
Igen sztem lehet autizmusod vagy ahhoz hasonló, ez amúgy is gyakoribb a férfiaknál. A nőknél pedig pont azért olyan nehéz felismerni mert könnyebben tanulják vagy leplezik az érzelmi IQ hiányát.
Töltöttél már asperger tesztet? sztem próbáld ki.
okt. 20-án 14:32kor írónak mondom h az aspergert szokták az autizmus legenyhébb formájának nevezni, bár már rég írta, biztosan nem jön ide vissza.
Szoktál/szeretsz olvasni? Ha gondolod, írj, hogy mi újság, kíváncsi vagyok, pl hogy haladtatok e a pszichológussal.
Gyerekkorodban is voltak tünetek?
"Egy autista nekimegy a másiknak, egy ismeretlennek utcán, nem képes iskolába járni tanulni se, ezek rád nem stimmelnek tudtommal, nyugi nem vagy autista."
Hogy ez mekkora baromság! Az egyik lányom autista (asperger) és annyiban különbözik a normál fejlődésű gyerekektől, hogy vannak bizonyos furcsa mozdulatai (régebben "repkedett", most az ujjait tördeli, lábujjhegyen jár). Érez empátiát, mikor a húgának fájdalmai voltak, napokig emlegette és ő is sírt, hogy milyen rossz a Borkának. Intelligenciája a kortársaihoz képest magasabb, de nem érti a szociális elvárásokat. Pl. ha két fiú beszélget órán és a tanító néni megkérdezi, ki volt az, rögtön beköpi őket és nem érti, utána miért kezdik el csúfolni. Vagy felelésnél sokáig mondta azt, hogy "De Klári néni, te tudod!", mert nem értette, mi értelme, ha olyanokat kérdez a gyerekektől, amiket ő mondott el nekik. Attól függetlenül ő első hallás után mindent elraktároz. Dolgozatban leírta a választ a kérdésre, majd a nagy témazáróban csak annyit írt: "A főneves röpdolgozatban már válaszoltam erre a kérdésre, te is tudod, hogy tudom". Verset csak egyszer mond fel és nagyon halkan. Azzal ő letudta a dolgot. Nagyon szereti a zenét, többször meghallgatja ugyanazokat a dalokat, ennek ellenére nem érti, mi az élvezeti értéke, ha megkérjük, adja elő itthon is az anyák napi műsort, hiszen mi már láttuk, biztos tudjuk is fejből a szöveget, emlékszünk a koreográfiára is.
De ő SOHA nem bántott senkit, sőt, kicsiként nagyon félt az emberektől és a mai napig ő kerül ki másokat az utcán. Az autizmusnak vannak fokozatai, de a lányom is rajta van a spektrumon csakúgy, mint a súlyosan értelmi fogyatékos, beszédképtelen, egész nap előre-hátra hibálózó, fejét a falba verő súlyos autisták. Talán ők azok, akik másokat megvernek, de ők sem azért, hogy fájjon, hanem mert nagyon megijednek és ösztönből támadnak (mint mondjuk sok állatfaj).
Kedves Kérdező!
Lehetséges, hogy autista vagy, de ettől nem kell megijedni, 100 emberből 1 auti és ez nem jelenti azt, hogy értelmileg sérült, önálló életre képtelen vagy ufo lenne. Sok híres, intelligens emberről derült ki, hogy autista; színészek, énekesek, írók, sportolók, sakkozók és tudósok! Einstein a diszlexia mellett még jól funkcionáló autista is volt. Annyi, hogy az (enyhe) autisták nehezebben alkalmazkodnak és azon kattog az agyuk, mire gondolhat a másik. Sokfélék vagyunk, mindenkinek vannak furcsaságai, nekünk "normál" embereknek is. Én pl. a burkát viselőktől félek, mert a szemükön kívül semmit sem lehet látni. Ugyanígy megijedtem a lányom másik tanító nénijétől, aki farsangkor szellemnek öltözött és neki is csak a szeme látszódott. Pedig nem vagyok autista. Úgyhogy nem kell megijedni, ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy az. :-) Sheldon Cooper karakterei is aspergeres auti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!