Engem miért utál mindenki? 19/F
Kezdjük ott, hogy nagyon rossz gyerekkorom volt, és családi háttérem 0. Jelenleg egyetemen vagyok, középiskolás éveim rosszabbak voltak, mert ott imádtak szívózni velem az osztályfőnök és az a pár álbarát. Engem senki sem szeret, velem senki sem akar barátkozni, megszoktam. Nagyon fáj ez van. Egyetemen gyakorlaton a tanárok, amikor pármunka van csak az adott kijelölt társammal folytatnak diszkurzust, velem sose. Ha kérdezek, tök flegmán válaszolnak amúgy másokkal kedves tanárok.
Rengeteg öngyilkossági kirohanásom volt, voltam pszichiátrián súlyos depresszióval, amit gyógyszerrel kezelni próbáltak, amit nem vettem be. Mindegy az elmúlt.
Én próbálok barátkozni, szívem lelkem kiteszem azt velem senki nem akar. Van egy pszichológusom, elmondtam neki az őszintét, hogy egy szar ember vagyok, senki sem kedvel, pont. Egyetemen senki nem ül mellém. Nem lesz kortárs kapcsolatom, ne erőltetessük, pont. Ő meg, de de csak rossz emberek közt vagyok. Én ilyenkor elmondtam neki őszintén, ha tovább erőlteti, valószínűleg koporsóban fog látni, mert ha megint beleesek egy kamu optimizmusba, akkor abba belehalok, nem tudom elviselni a kudarcot. Erre csönd volt.
Amúgy ha külsőség, hajam normális, fürdök mindennap, mosok fogat, viszonylag márkás ruhákba járok, viszont barnább a bőröm. Nem vagyok cigány, mert bőrömet leszámítva europid arcvonásom van (kék szem, keskeny orr stb stb).
szerintem csak nem a megfelelő emberek között vagy, jobb vagy náluk.
akarsz beszélgetni?
19/F, budapest
Nem megfelelő a kezelés, vagy szedni kellett volna a gyógyszert.
Ha te látsz mindent másként, mint mások, akkor biztosan benned is van hiba.
Nem olyan értelemben, hogy te rosszabb vagy, mint mások, vagy valami baj lenne a külsőddel. Szerintem érzik, hogy vannak problémáid és ezért kerülnek. A tanáros példa alapján biztosan van, amit csak bebeszélsz magadnak. Olyan nincs, hogy valaki mindenkivel kedves, csak veled nem.
Én is kilógok mindenhonnan. Talán neked is rosszak a szociális skilljeid, nem tudsz jól csevegni, megnyerő lenni másoknak, esetleg látszik kívülről hogy depis vagy.
Nekem se volt móka és kacagás az életem és nem sok okom van csak úgy mosolyogva mászkálni vagy létezni és sokszor megkaptam mikor nem volt rossz kedvem hogy miert vagyok olyan szomorú, miért van rossz kedvem de nem volt, így nézek ki...
De ja erőltettem a mosolygást és az emberek szemébe néztem direkt amit nem szeretek akkor egyből randizni hívtak többen is...
Nem tudok úgy funkcionálni hogy őszinte és önazonos maradjak és szeressenek is.
Úgyhogy már nem érdekel.
Nem szedted be a drogokat, megválaszoltál a pszichológus dumájára, egyetemre jársz. Ezek alapján sokkal intelligensebb vagy az átlagnál.
Amúgy nehéz megfelelő barátságot kialakítani, hiszen olyan gyakori, hogy csak érdekkapcsolatok és látszatbarátságok mocsarában tapicskolnak az emberek.
Csak találgatok, talán akiért a szíved-lelked kiteszed, jobb lenne, ha ez huzamos ismeretség után jönne csak, fokozatosan, egy jelenleginél alacsonyabb bizalmi szintről indítva, hiszen így kiégsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!