Kismama vagyok és sokszor elegem van az életből is. Szerintem ez már depresszió?

6 hónapos várandós vagyok és sokszor vagyok egyedül, mert a férjem sokat dolgozik, szüleim több száz kilométerre laknak tőlem, szóval nem tudok hazautazgatni. Magányosnak érzem magam ,néha rendetlenkedik a vérnyomásom a terhesség miatt, meg úgy mentálisan is érzem, hogy valami nem oké. Járok pszichiáterhez, írt fel kedély javítót, de őszintén szólva így várandósan nem szeretnék ilyeneket szedni, viszont ha semmit nem szedek ( terhesség előtt is szedtem Frontint) ,akkor vannak napok mikor úgy vagyok egész nap, hogy élni sincs kedvem. Kimozdulni otthonról nincs energiám, és úgy semmit se csinálok most szívesen. Már berendeztem a gyerekszobát, megvettünk mindent , mégis olyan üresnek érzem az egész életem. A férjem nem tud kevesebbet dolgozni sajnos, így tényleg tök egyedül vagyok mindig estig.

Volt valaki így közületek? Abban reménykedem, hogy ha itt lesz a baba, lesz mivel ,kivel lefoglalni magam, mert már nagyon várom, már végre anya legyek. És nem értem mi van velem most az elmúlt pár hétben, mikor elvileg boldognak kellene lennem, hogy jön a baba.