A pánikbetegséggel küzdők általában bezárkóznak, és állandóan az jár a fejükben, hogy másnak miért lehet "normális" az élete az enyélm pedig ilyen elcseszett. A másik, hogy félnek a következő rohamtól és ez teljesen beárnyékolja az életüket. Ez akár abban is megnyilvánulhat, hogy nem mernek kimenni az utcára, mert félnek attól, hogy mi lesz ha ott jön rájuk egy roham. Meg vannak győződve, hogy betegségük a homlokukra van írva nagy betűkkel, és félnek a társadalom kirekesztő és nem megértő tagjainak reakciójától. Igen. Én is pánik beteg vagyok. A rohamok leküzdésének sikeressége annak súlyosságától függ. Amikor érzed, hogy kezdődik, akkor próbálj meg nyugodt maradni. Tudatosítsad magadban, hogy nem, nem fogsz meghalni. Ez nem halálos betegség. Próbáld meg megkeresni a kiváltó okot, és próbáld meg minél jobban lekicsinxíteni, gondolj, koncentrálj arra, hogy ez nem akkora probléma mint amilyennek érzed. Ami nálam ezeken felül még segít, bármily furcsa de az, hogy elkezdem sorolni az okokat amik miatt kiváltódott a roham, mindíg ugyanazzal a szóval kezdve, ez a szó a MINDAZONÁLTAL, és hozzáfűzök valami olyan gondolatot, elképzelést amely csökkenti annak nagyságát. pl. nálam kiváltó ok lehet a nagy tömeg, ami azért problémás, mert tömegközlekedem nap mint nap. Ekkor elkezdem nézni a többi utast és arra gondolok, hogy Mindazonáltal, hogy ha én nem bírom a tömeget, nem jelenti azt nics köztük olyan aki ugyanúgy utálj azt. Amikor módom és lehetőségem van rá, akkor megpróbálom elterelni a figyelmemet és mindegy, hogy addig mit csinálta, elkezdek valami teljesen egészen mással foglalkozni. Segít a meditáció, de csak bizonyos szintig. Amit mindíg kerülni kell az aszapora légzés, mert az csak ront a helyzeten. Nálam a3-4 vált be. 3 másodperc lassú belégzés, 4 másodperc lassú kilégzés, akár még számolhatod is. Ugyanis a számolásra és a légzésedre koncentrálva is csökkentheted a tünetek erősségét és a roham időtartamát. Nekem erős rohamaim voltak, szakemberhez fordultan segítségért, ez nagyon fontos. Nem szabad egyedűl lenned ezzel. Neki köszönhetően mintegy egy-másfél év alatt teljesen tünetmentes voltam. És igen, ebből nem lehet kigyógyulni mint egy megfázásból. Közel nyolc évig voltan teljesen tünetmentes. A teljes alatt értsd, hogy semmi tünetem, még a legkissebb sem volt. Most megint olyan élethelyzetbe kerültem, amely újból kiváltotta a rohamokat. De a tanult technikákkal leküzdhető és kezelhető a probléma. Semmiféleképpen nem szabad elhanyagolni, mert annak előbb-utóbb szervi következményei is lehetnek. Léteznek rá gyógyszerek, segítenek, de nagy a veszélye a hozzászokásnak. Nem ajánlom a nyugtató és stresszoldónak hírdetett teaféléket sem, mert semmit sem érnek (kipróbáltam többet is). Tehát ami a legfontosabb, beszélj szakemberrel, ne temetkezz el a betegségedbe, ami még segít a mozgás, mindegy, hogy gyalogolsz, futsz, vagy kerékpározol,tudjuk, hogy egy idő után ezek a mozgásformák megváltoztatját a tudati állapotot, mintegy meditatív állapotba kerül az agyad. Nálam a gyorsgyaloglás vált be. Közben hallgasd a kedvenc zenéidet, nem kell meditációs zene. a kedvenceidet hallgasd. Még sok mindent írhatnék, de már ez is elég hosszú lett.