Bulémiások! Hogy kezdődött a bulémiátok, hány évesen és hogy jutottatok a diagnózisig?
Ne csináld mert abbahagyni sokkal nehezebb mint nem elkezdeni sajnos.
Kérlek ne tedd ezt magaddal!:(
Nekem valamilyen anorexia-ortorexia féleséggel kezdődött aztán ez lett belőle...
Röviden válaszolva testképzavaros voltam, ezért sokat éheztettem magam, ami nyilván falásrohamot eredményezett, viszont rettegtem a hízástól. Ez ment nagyon sokáig: éheztetés aztán pedig zabálás. Életem LEGNAGYOBB HIBÁJÁT követtem el, amikor ledugtam a kezem a torkomon, mert amint egyszer megteszed nincs visszaút. Az első alkalmat követően már minden nap hánytam. Ez megy 3 éve.
Elsősorban azt emelném ki, hogy lelkileg tönkretesz, és függőséget okoz. Meg persze ott vannak ezek mellett a fizikai fájdalmak, illetve az anyagi problémák (pláne ilyen infláció mellett).
Az én fejemben is felmerült a “Vajon egyszer én is megteszem?” kérdés. Eleinte azt mondtam magamnak, hogy nem dehogy, erre azért nem lennék képes. Aztán itt vagyok 3 éve élek együtt a bulimiámmal.
Azóta is át közöm a napot, amikor először ledugtam a kezem. Csak szólok nem csak a lelked, az egészséged, a pénztárcád, de a családi, baráti, iskolai/munkahelyi kapcsolataid is tönkremennek. És, ha egyszer el indulsz lefelé nagyon nehéz megtalálni a visszautat/ a helyes utat. Lásd: nekem 3 éve nem megy.
#3 vajon szakemberek nem tudnak segíteni Neked?😔
#4 Te meggyógyultál?🙂
anorexias voltam es ez alatt sokat hanytattam magam. amikor elkezdtem (azt hittem elkezdtem) kigyogyulni ha tobbet ettem akkor is meghanytattam magam (hiaba nem volt meg a megfelelo kaloria bevitelem). kesobb a sok etelelvonastol nagyon sokat kezdtem enni es ezt nem tudtam “feldolgozni magamban” igy naponta akar tobb etkezes utan is ledugtam az ujjamat.
fizikalig meglatszodott, az arcomom volt a szam mellett ket kis dudor ami ennek a jele volt, fogszabalyzason a fogorvos eszrevette stb…
ennek ellenere mai napig megteszem ha lehetosegem akad ugyanis nem kapok rendes segitseget es nemtudok egyik eveszavarombol sem kigyogyulni
Kiemeltem most ezt a már másfél évvel ezelőtti kérdésemet, mert ma újra felmerült bennem, miután rengeteg olyan ételt ettem, pontosabban édességet, amit tudatosan nagyon elítélek, és megfordult a fejemben, hogy meghánytatom magam, hogy kijöjjön belőlem mindaz a szemét, ami a számnak élvezet, a testemnek viszont szemét és káros.
Nem tettem meg, mivel még sosem tettem meg, szerencsére utálok hányni, és szerencsére ritkán hányok, viszont megrémít az, hogy ez egyáltalán újra eszembe jutott és éreztem a hívást!
Járok dietetikushoz, aki főleg kilóra méricskél, általában a normális határok között vagyok az alsó határon belül, osszam meg vele legközelebb? Vagy a háziorvosommal osszam meg? Vagy ne aggódjak, mert éljen a hányás undorom, ami megvéd? De mi van, ha a mi minden szemetet tettem a testembe akkor is, ha finom volt undor túllépheti a hányás iránt érzett undoromat...?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!