Folyamatosan szorongok egyedül, mit tehetek?
21 éves lány vagyok, vidéken élek és Budapesten tanulok. Albérletben lakom egyedül, és az a hely lett a szorongásom középpontja. A párom szintén Budapesten tanul, viszont ő koliban lakik,és még úgy érezzük nincs itt az ideje az összeköltözésnek. Hetente 1-2 alkalommal együtt töltjük az időt, de a maradék időben (főleg télen, mikor korán sötétedik) esténként borzalmas pánikrohamszerű dolog tör rám, és nem tudom mit kezdjek az érzéssel. Mindig is nagy volt a családunk, sosem voltam egyedül ezelőtt ilyen sok ideig. Barátokkal ki szoktam járni, viszont sajnos nem adják azt a biztonságérzetet, mint a párom vagy mint a családom.
Ilyen estéken mindig hazavágyom, és mikor kell visszajöjjek az albérletbe egy hosszú hétvége után már rosszul érzem magam, és pokolra kívánom a helyet. Vannak viszont olyan napok mikor különösen jól esik a magány és az énidő. Valami tippek hogy juthatnék ezen túl?
Hát én sem szeretek egyedül lenni és én is magányos vagyok sokszor csak én már 10 évvel idősebb vagyok.
Az élet sokszor fog hozni magányos napot hetet vagy időszakot de rajtad ál, hogyan tekintesz rá.
En kizarolag sajat kuckoban birnek egyedul lenni, amit tobbszaz lakasbol valasztottam, szeretem, en rendeztem be, valasztottam dolgokat. Egy praktikussag, kenyszer miatti lakas idegen varosban egyedul nagyon nyomaszto. Ha oda szabadna koltoznie a baratodnak, akkor semmi sem szabadna, hogy visszatartsa, plane kollegiumtol. Ez meg nem jelent gyerekvallalast, kozos kasszat eletetek vegeig.
Jogos, ha szorongsz. Nem lenne szabad parkapcsolatban egyedul hagyatva lenned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!