Egy pszichopata lehet szerelmes?

De, tudnak szeretni is. A problémákra és nehézségekre nem tudnak megfelelően reagálni. Ezért az önigazolások, vagy a problémák lesz_rásai is és fel nem fogása.

Amúgy üdv a klubban... én is nárcisztikus pszichopatával voltam együtt, eléggé sok évig.... lehet dumcsiznunk kéne.

Kedves Kérdező!

Miért kellene szerelmesnek lennie?

A párkapcsolatok nagy részét nem az tartja össze. A másik félben az ember általában azt keresi, ami az értékrendje, vágy vágyai szerint a legelső helyen van.

Ha ez a pénz, gazdag férfit keres, mert neki az értékrendjében az az első. Ezért nem értem, miért nem lehet azt elhinni, ha pl. egy gyönyörű fiatal lány összeáll egy gazdag idősebb férfival. Mert neki ez az értékmérő és kész.

Ha ez a státusz, akkor olyan embert fog keresni, aki főnök valahol, vagy valamire vitte, magasabb beosztásban van. Az ilyenek általában első körbe belezúgnak a főnökbe, még akkor is ha az az ördög maga.

Ha az intelligencia, akkor olyat keres, mert neki arra van szüksége.

Ha az erő, vagy a bátorság, akkor olyat.

Ha a kinézet, akkor olyat.

Számtalan lehetőség van.

Szerintem.

Még annyi, hogy ez úgy kapcsolódik a nárcisztikusokhoz, hogy ha ő úgy gondolja, hogy ezt az embert megtalálta, idealizálja, ami a nem nárcisztikusoknál is megvan. Ha az ideál egy idő múlva nem egyezik a valósággal, elküldi a másikat. Hát, ez is megvan a nem nárcisztikusoknál is sajnos. majd a "nagyok" szerint, újra kezdődik a folyamat, hogy vissza akarja kapni, mert hogy energiát nyer belőle, vagy mi van. Hát tapasztalatom szerint sajnos ehhez se kell nárcisztikusnak lenni. Az a hülye, aki ezek után még visszamegy. És elkezdi az egész életét egy olyan emberre építeni, akinek nem kell. A pszichopaták nem tudnak szeretni. Egyszer megkérdeztem egy papot, mit jelent az, hogy szeretni. Azt mondta, jót akarni valakinek. Tehát, ha ezt vesszük alapul, ha a pszichopaták nem tudnak szeretni, nem akar jót neked.

De ha már elküldött miért is akarna? Normális esetben is, ha egy párkapcsolatnak vége, kit érdekel, mi van a másikkal, ez a legyünk barátok marhaság elég gáz szerintem. Az elhagyott fél mindig szenved, ha pszichopata hagyja el, ha nem. Ha meg visszakönyörgi magát, akkor meg nem kell csodálkozni, ha megint megtörténik.

Mondjuk, hogy ne csak mellettük érveljek, van egy elég rohadt tulajdonságuk a nárcisztikus pszichopatáknak.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyik nap még minden oké, a másik nap meg lényegében berúgja az ajtót, kapsz egy olyan megjegyzést, hogy alig tudod felszedni magad a padlóról. Lényegében onnan tudod, hogy nem hülyéskedik, hogy nem mosolyog hozzá.

Szóval a kérdező által említett szerethető kifejezés nem a legjobb jellemzőjük, az max. egy szociopatának van, akinek maradt még valami gyermeki énje, ha éppen van elég tudatos hozzá.

Egy igazi pszichopata, aki genetikailag terhelt, és nem csak pszichopata jellemzőket mutat, az azért letaglózó.

T. előző két (vagy három?) hozzászóló!

én vagyok ma 14:14-es

de, a pszichopaták általában tudnak szeretni is, a szociopatáknál szoktak nem igazán tudni

de ezek nem teljesen homogén csoportok, hogy bevágjuk őket egy skatulyába és kész.... több féle típus, altípus is van, amik szintén mesterkélt halmazok, mégha elég jól bele lehet illeszteni némelyikekbe a javát

illetve vannak közös halmazok is

a ki hogy visszamenni dolog sem egészen úgy van, ha úgy értelmezem, amire talán gondolnál

itt az első mondatod téves, a második meg bajos:

"A pszichopaták nem tudnak szeretni. Egyszer megkérdeztem egy papot, mit jelent az, hogy szeretni"

lehet, hogy egy klinikai szakpszichológust kellett volna megkérdezned...

Igen, egy nagy katyvasz az egész, nem csoda, ha megbolondulnak tőlük:D

A szeretet szerintem nem klinikai szakpszichológus tárgykörébe tartozó fogalom, bár akármelyik megközelítésből is nézem, akinek nulla empátiája van, az nem képes rá.

ma 20:14-es vagyok

De, az a tárgykör, hogy hogy működnek a pszichopaták. Akik nem mind egyformák, mint írtam.

És van olyan pszichopata is, akinek jó az empátiája (miből többféle is van), ámde az önigazolásai és a tévképzetei és elhárító mechanizmusai felülírják azt, hogy belegondoljanak a velük szemben, általuk támadott-sértett félnél, hogy az hogy esik neki, vagy bármi... akkor relativizálják és fel sem merül a gondolat, hogy ők volnának a hibásak bármiért is, vagy hogy ne lenne jogos a szemétkedésük és az elszenvedő félre tekintenek úgy, hogy túl nehezen kezeli az ilyeneket, vagy ebből-abból a szempontból gáz, meg az elszenvedő félre haragudnak.... nem pedig empátiát éreznek.

Egyébként a pszichopaták sem csak olyanok, hogy na, nulla empátia és kész. Sok minden, kb minden tulajdonság, érték, stb skálán mozog, nem fekete-fehér vagy igen-nem állapot.

Miközben attól függetlenül, hogy valakinek milyen az empátiája, képes a szeretetre, az más dolog. A szociopaták egy részének nincsenek érzelmeik, vagy elnyomják azokat, vagy elnyomódtak... hát azok tényleg nehezen tudnak szeretni. De a pszichopatáknál más a helyzet.