Nem a társadalom jobbá tétele lenne inkább a cél ahelyett, hogy terápiát ajánlanánk a másiknak?

Mert ha valaki terápiára szorul, ott már megvan a baj, függetlenül attól, hogy milyen a társadalom.

Arról nem is beszélve hogy egy szeretetteljes társadalom eleve irreális, hisz nem létezik semmilyen módszer emberek szeretetteljessé tételére, ha egyszer maguktól nem azok. A szegények felemelésén alapuló gazdaság pedig önmagát döntené csődbe pillanatok alatt, az meg fenntarthatatlan lenne. Mert a világ teli van olyan emberekkel, akik amint pénzhez jutnak, elszórják, vagy rossz befektetéseket tesznek, stb. Szóval a gyakorlatban a társadalmad arról szólna, hogy mindenki nekiáll pumpálni ezekbe az emberekbe a pénzét, amíg ezek az emberek el nem verik a teljes társadalom vagyonát.

Lényegében a társadalom betegíti meg az embereket.

Főleg a szegény országokban, ahol nincs szociális háló.

És igen, az a baj, hogy mindenkit bele akarnak erőszakolni egy sémába.

Azt erőltetik, hogy mindenki dolgozzon, holott sokakat a munka betegít meg.

Persze vannak emberek, akiken az segít, ha dolgoznak, nem lesznek pl alkeszek, de nem mindenkinek való a hajtás, csak még szaarabbul lesz.