Miért érzem üresnek az életemet, mi a baj velem?

Tulajdonképpen komoly gondom nincs, vannak problémáim de nem jelentős mértékűek. Az anyagiakkal rendben vagyok, vannak hozzám közel álló emberek, viszonylag sok hobbit űzök, van egy kutyám... Szóval elviekben boldognak kéne lennem. De valahogy akkor is olyan üresnek érzek mindent. Bele tudom élni magam dolgokba, és olyankor elvagyok, de akkor sem érzem magam boldognak. Mindent amit csinálok, vagy azért teszem mert muszáj, vagy mert figyelemelterelésnek érzem, ami arra jó, hogy valahogy elteljen egy újabb nap... És emiatt a szeretteim felé is ridegebb vagyok akaratom ellenére, mert már nem vágyom a közelségükre, meg úgy igazán semmire az égvilágon. Az egyetlen dolog ami még képes bárminemű pozitív érzelmet kicsikarni belőlem, az a zene.