Szerintetek "megéri" még élni, hogyha egyszerűen semmit nem akarok már úgy igazán?

Kell cél!

Mindig!

Találj magadnak célt lehet elérhetetlen de próbáld meg!

Elhiszem a csalódást abban aki szerettél de nem akart téged idővel túl leszel ezen és jön az életbe egy olyan személy aki teper érted és szeret ahogy vagy.

Tudtok majd alkalmazkodni egymáshoz és vígan élni.

Legyen cél be utazni milyen több országot, olyan helyre költözni ahol olyan házad lehet amit szeret, olyan kért olyan belső tér, lehet kutya macska stb.

Irtó sok cél lehet.

Bármi.

Gondolkozz csak.

Alapvetően, összegeben az emberiseg egy fertő.

Miatta pusztul a bolygó, de vannak jó emberek, sok szaz ezer, millió akik egyébként megporbalnak tenni a bolygoert amennyire tudnak.

Lehet azt gondolják h felesleges hisz több a hülye kartevő cég és ember, de próbálja és hátha egyszer ez hozza helyre a földet. De legalább higyjük azt.

Hisz úgy kell elhunynunk hogy éltünk megtettük amit szerettünk volna és lehetőségünkhoz mérve maradandót alkottunk.

Ha nem a család volt rád úgy emlékezni h igen napapa v nagymama ilyen olyat dolgot tett és azta.

Lehet a barátok fogják majd ezt gondolni v mas ismerősök amikro egyszer elhunyunk.

Én is ugyanígy vagyok, pláne mióta betöltöttem a 30-at, valahogy egyre távolabbinak tűnik, hogy családom legyen, pedig szeretnék nagyon de ahhoz azért feleség is illene először, ahhoz meg hogy az legyen kéne egy jól fizető állás, ahhoz hogy legyen jól fizető állásom meg kéne oldódnia az eü gondjaimnak, ahhoz hogy megoldódjanak az eü gondjaim a dokiknak végre rá kéne jönniük, hogy mi okozza.... 5 év alatt nem sikerült nekik, hát reménytelenség, de legalább próbálom megcsípni az apró örömöket az életben, igaz 22 elején majdnem azt mondtam a világnak, hogy pá, de aztán a véletlenek úgy hozták, hogy még az se sikerült.

Azóta meg kb ez van, ha más nem az apró örömök és az álmok maradnak, ezt azért talán nem veheti el senki.