Ezek alapján nárcisztikus lehet a nagymamám aki felnevelt, vagy csak el vagyunk átkozva vagy esetleg mindkettő? Lehetséges hogy ő is az oka a sok pszichés gondomnak?

Muszáj megkérdeznem itt

hozzatennem hogy nekem nagyon nem szimpi ahogy szétszedték már ezt a szemelyisegzavart és dobálóznak vele, de közben meg mióta elkezdtem pszichologiával foglalkozni, egyszerűen olyan mintha megvilagosodtam volna és az egész családom nárcinak tűnik

A szüleim fiatalok voltak mikor véletlen jottem, az apám szülei házában nőttem fel nagymamám kezei között.

Bár nagyon erősen kiesik a gyerekkorom, mióta itthon vagyok egyedül sok idom van gondolkodni és visszajöttek dolgok

Leírom amit tudok róla:

A nagymamám nagyon fellengzős nő, kényszeres és tökéletesség mániás

Engem 6 éves korom óta befogott tanulni, mert azt akarta hogy én legyek a legjobb tanuló az iskolában és amikor én lettem az, ezzel kérkedett, mutogatta a bizonyítványom

Hegedűművészt akart belőlem csinálni, volt egy olyan “téveszméje” hogy mivel az osztrák határ mellett laktunk és a vezetékneve hasonlított Mozartéra azt mondta hogy biztosan a rokonai vagyunk és én olyan híres leszek mint ő 🤦🏼‍♀️

Folyton mindig mindekit szidott a saját rokonain kívül

A nagyapám testvéreit, az anyósát, az anyámat, szomszédokat, a kormányt.

De leginkább a könnyűvérű nőket, rengetegszer hallottam a szájából a pros.ti szót és hogy le kell őket hányni….

Emlékszem hogy 12 éves korom óta van egy bőrproblémám, a karomon és a mellkasomon sokszor vannak pattanások és ezt ő sokszor megjegyezte, aztán folytatta hogy ő egy pattanás miatt is megölné magát meghogy a szomszéd milyen irigy volt rá amiért neki milyen szép volt a bőre

Emellett vallási fanatikus volt.

Kiskoromtol kezdve rávett hogy menjek el vele a templomba, amikor már lázadtam volna, akkor látványosan sajnaltatta magát hogy jajj neki egyedül kell menni. Hittanra is ő íratott be.

A nagyapammal a házasságáról úgy beszélt mintha az lenne a legtökéletesebb, mindig elmondta hogy ok mennyire imádták egymást mint senki más.

Most 79 éves, már nem teljesen tiszta az elméje szerintem, de egyre szélsőségesebben viselkedik.

Ugyanúgy folyton szidja a kurv.akat, a “latrokat”, a nagyapám testvéreit, akik már meghaltak, direkt látványosan imádkozik és elmondja hogy senki a világon nem szenvedett annyit mint ő meg a családja.

A nagyapám húgáról elmondja hogy élősködőt rajtuk, a kisujját sem mozdította míg ők keményen dolgoztak.

Ha meglátja hogy van rajtam egy pattanás, ugyanúgy felhozza hogy a szomszéd rá milyen irigy volt, mert neki milyen szép volt a bőre és hogy ő nem bírná elviselni ha lenne rajta pattanás.

2 gyereke született, abból az apám egy emberi roncs, a nővére szinten az és ugyanúgy egész nap bőg és sajnaltatja magát.

Mióta annyira szorongok hogy már a boltba nem merek lemenni van idom gondolkodni meg voltam pszichológusnal, rengeteg emlék visszajött és elgondolkodtam hogy vajon lehet e ő az oka hogy a 2 gyereke es az egyetlen unokája is súlyosan mentális beteg es egyedül kell rohadnunk a világban?

Mit gondoltok?