Milyen stratégiával védhetném meg magam? Illetve szerintetek mennyire jártak el jogosan az ügyemben?

Jelenleg a zárt osztályon vagyok ma lesz bírói szemlém ahol eldöntik hogy 30napot itt töltök a nyílt osztályon vagy esetleg haza mehetek. Rettenetesen félek mert a tegnapi független pszichologiai felmérést is elszúrtam mivel elsírtam rajta magam. Ezért labilisnak tartanak.

A története ennek az egésznek pedig annyi hogy én május közepén felvételt kértem a nyílt osztályra mivel meghalt egy hozzám nagyon közel álló személy és úgy éreztem hogy nem tudom egyedül feldolgozni és segítség kell. Természetesen egy percet sem foglalkoztak a gyászfeldolgozáss…. De ez a mellékes. A bajok akkor kezdődtek mikor bekerült a személy akibe fél éve szerelmes vagyok de valami istentelenül. Fel is bátorítottak hogy ugyan mi a legrosszabb legfejjebb nemet mond szóval mondjam el neki az érzéseim. Mivel író vagyok egy hosszú szerelmes levelet írtam neki. Ő pedig reakció helyett az orvosától kért tanácsot aki megmondta neki hogy ne szóljon most hozzám. Ami összetörte a szívem. Nyílván hiszen arra gondoltam hogy ez egy egyértelmű visszautasítás és már csak haverok se lehetünk ugy meg utált mert nem tudtam mi van a háttérbe. Az ezen való agyalás túlpörgette a stressz szintemet és sajnos pont egy csoport foglalkozáson rám jött egy pánikroham. Kimentem, segítettek megnyugodni aztán nyílván szomorú voltam de elnevetgéltem másokkal.

Viszont ami a probléma forrás vplt hogy a szüleim folyamatosan kérdezgették hogy mi a baj amit nem akartam elmondani mert nyílván még nem dolgoztam fel. Sajnos apukám ezt megelégelte és felhívott. Így sajnos kiszedte belölem a dolgot és az ahogy elviccelte amivel nyílván vigaztalni próbált egyszerűen felzaklatott és földhöz vágtam a rajzfüzetem.

Ekkor odajött hozzám az orvosom. Először (mivel ugye önszántamból voltam ott) meg kértem hogy had menjek haza mert nem bírom ezt a személyt látni. Ám ő ezt semmibe véve egy másik orvossal együtt lefogott és levitt a zárt osztályra.

A papíromra az került hogy agresszív viselkedést tanusított az étkezőben. Igen. Eldobtam a rajzfüzetem. És sírtam mert nagyon érzékeny vagyok pláne ebben a gyász időszakban, de mégis miért baj ha az ember megéli az érzelmeit?

Szóval esetleg tudnátok tanácsot adni hogy mit mondjak ennek a bírónak hogy csak ne tartson itt a zárton mert már 4 nap alatt annyi traumát összeszedtem itt… plusz 3 kg fogytam a félelemtől.

Illetve szerintetek jogosan tartanak valakit emiatt itt és fosztanak meg minden jogától?

20/L