Mit kezdjek ezzel az idegességgel, feszültséggel? Magány, társkeresőzés. 25N

Ami az illeti, 19 éves korom óta folyamatosan párkapcsolatban voltam szinte. Volt egy 3,5 éves kapcsolatom, ami után 1 hónappal később össze is jöttem az exemmel, vele 2 évig voltam együtt. 1-1,5 hónapja szakított velem.

Elkezdtem tinderezni, sőt úgy hozta a sors, hogy két férfivel személyesen is összesodort az élet. Eleinte nagyon örültem, pláne hogy tinderen is voltak matchek, beszélgetések, 2 randi is. Eleinte teljesen lázba hozott ennyi évnyi párkapcsolat után ez a pasizás, ismerkedés, de mostmár kiégtem tőle. Nincs kedvem tinderezni, az 50. pasival is nulláról kezdeni minden beszélgetést. Akikkel randiztam, nem éreztem semmit, talán csak pótcselekvés volt az egész szakítás után.

Már ott tartok, hogy lezártam az összes ismerkedést, mert egyszerűen teher volt. Viszont a tinderre teljesen ráfüggtem, állandóan nézem az üzeneteket, várom az impulzust, de már kedvem sincs visszaírni senkinek. Elfáradtam ebben az egészben és pillanatnyi élvezet hajhászásban. Viszont mellette meg "elvonási" tüneteim is vannak, kb 5 percenként járok fel tinderre, facebookra és instagram-e, hogy valaki írt-e. Annyira nagy volt a pörgés ilyen szempontból az elmúlt hetekben, hogy most rendesen ideges, feszült vagyok, hogy nincsenek üzeneteim. Munkára sem tudok koncentrálni, elkezdek egy munkafolyamatot, de közben rögtön át is kapcsolok, hogy fel kéne nézni facebookra, tinderre.

Ideges vagyok, hogy nincs bejövő üzenetem. Viszont ha mégis van, akkor ahhoz nincs kedvem... közben magányosnak is érzem magam, és vágynék figyelemre, de úgy érzem, nincs erőm már ezekbe az ismerkedésekbe, levelezgetésekbe beletenni. Kiégtem teljesen.

Úgy érzem, többet kéne magammal foglalkozni, többet sportolni, barátnőzni, de most annyira ráfüggtem ezekre az online impulzusokra, hogy kb ideges vagyok, ha nem nézek rá a telefonra.

Szörnyű az egész, mert feszült vagyok nagyon. De közben én zártam le ezeket az ismerkedéseket, nagyon ambivalens érzéseim vannak.

Konkrétan gyomoridegem van az egésztől, úgy érzem, megbolondultam. Nem tudom mi a franc van velem, akarok is randizni, de nem is.. várom is, hogy írjon valaki, de már nem akarok válaszolni. Úgy érzem, megkattantam és semmivel sem tudom lekötni magam normálisan...

Annyival jobb volt párkapcsolatban lenni, komolyan. :(

Ui. Tzdom, eléggé katyvasz, amit írtam, most elég labilisnak érzem magam és nem is értem, mi van velem.