A párom bipoláris zavarral küzd. Mit tegyek?
A betegsége nem genetikai eredetű, gyermekkori traumái után alakult ki. Sokáig gyötörte őt ez, amikor megismerkedtünk javulni látszott a helyzet. Minden depressziós epizódjánál mellette voltam, támogattam, bíztattam. A családi kapcsolatai is javultak idő közben. Rendszeresen jár terápiára, szedi a gyógyszereket. Mégis,kb 2 havonta előjön a depressziós epizód, ami hatással van a kapcsolatunkra és munkájára is. A legkisebb változás is kibillenti. Napokig nem alszik, nem tud dolgozni, koncentrálni, a legegyszerűbb dolog is kihívást jelent neki. Úgy érzem érzelmileg és mindenhogy minden támogatást megadok neki, de már teljesen kétségbe vagyok esve. Egyszerűen képtelen vagyon ezt minden második hónapban megélni. Az orvosai sem tudnak ennél többet tenni. Félek így sosem lehet gyerekünk.
Mit tegyek?
Sajnálom!
Ha szakítanál, akkor se tedd kíméletlenül, hanem éreztesd vele, hogy számíthat rád.
Ha nem javul az állapota, lehet érdemes elgondolkodni egy másik pszichiáteren/terapeután, aki fel tudna javítani az életminőségén.
4-es ,mi voltunk terápián , semmi nem változott,rosszabb lett azt hitte majd a pszihiáter azt mondja amit hallani szeretne de mivel nem így történt dührohamot kapott.
Sajnos én sem tudok mást javasolni mint hagyd el nem fog változni semmi,rosszabb lesz felemészti a mindennapjaidat az életetdet. Én kicsit több mint egy évig voltam együtt a bipoláris párommal (ő férfi) olvastam itt is sokat a kapcsolatról ismerőseim, szakirodalom sem jósolt semmi jót én mégis hittem, hogy mellettem kiegyensúlyozott lesz (állítása szerint szeretett) de semmi de semmi nem változott, később rájöttem hogy végig manipulált ,végig hazudta az egész kapcsolatot . fájó szívvel elhagytam de még mindig hiányzik . Ne tedd tönkre az életedet .Szeresd magad annyira, hogy elhagyod.
Velem a bipoláris párom szakított pár hete. Nem tudom, hogy éppen depressziós fázisban volt e, vagy mi történt, egyik reggel felebredt, összepakolt és elment. Lehet azt várta, hogy könyörögjek, hogy maradjon, de én ezt nem tettem meg.
Fél éve tudtuk meg, hogy bipoláris, mindenben mellette álltam, támogattam, segítettem ahol tudtam.. és ez lett a vége. Miután elment másnap még írt egy üzenetet, hogy ő nagyon szeret, de most egyedul akar lenni, semmi más magyarázatot nem kaptam, azóta semmit nem tudok róla.
Nem volt egy séta galopp vele sem az élet, de hogy ezt megtette velem, engem is mélyre taszított.
Ez az én történetem, tudom nem segít, és nem szeretnék általánosítani, hogy nálatok is ez lesz, csak leirtam.
Egyébként minden úgy volt nálunk is, ahogy nálatok, a depressziós fázisban akármit csinalhattam, nem tudtam felhozni. Mániás fázisban meg sokszor követett a lakásban, még a vécére is...
Próbáltam vele lenni és támogatni, amíg vele voltam, elfogadni ezt az egészet.
Én a gyerekvállalás gondolatáról meg egyébként teljesen lemondtam mellette.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!