Miért van az,hogy több mint fél éve elköltöztem otthonról,és nem találom a helyem? Rengetegszer van hangulat ingadozásom,rossz kedvem, semmiben sem találok örömet, motivációt.

6-7 hónapja költöztünk össze a pasimmal, de nem érzem magam boldognak,mintha valami hiányozna. Úgy érzem nem az az ember vagyok,mint otthon voltam. Teljesen öltözetet váltottam, régen nagyon életvidám,humoros voltam,most meg az ellentéte,egy savanyú citrom. Rengetegszer rossz a kedvem, reggel alig bírok felkelni, semmi kedvem bármit is csinálni.Ha kimegyek az udvarra, rosszul érzem magam.Az itteni emberek nem nagyon beszélgetnek,az én falumban rengeteg ismerős leszólított, tudtam beszélgetni,itt ez nem jellemző. Nem tudom,hogy mitől van ez az érzés. Depressziós lennék talán? A párom nagyon megértő,mindig próbál a kedvemben járni, de sokszor vele is apró-cseprő dolgokon is összeveszek, vagy rajta töltöm ki az aktuális dühös állapotomat. Otthon a nagyszülőkkel éltem,gyerekkoromtól fogva. Amikor hazalátogatok,úgy érzem,hogy nem akarok ide visszajönni,ahol most élek a párommal és mardos egy érzés, hogy jobb volna otthon, a nagyszülőkkel maradni. Amikor vonattal utazom haza,egyik megyéből a másikba,amikor meglátom hogy már a "saját megyémben vagyok", egyszer csak elerednek a könnyeim boldogságomban. (Egyébként imádtam a falumat, de a páromnak már volt egy megvásárolt háza, ahol most élünk, így evidens,hogy azt szerette volna,ha ide költözöm. Valaki tud erre észszerű megoldást mondani?29/n