A csoportos terápia segíthet kènyszerbetegsèg és enyhe evèszavar esetèn?

17 éves korom óta küzdök kènyszerbetegsèggel, ami nálam a kényszercselekvèsekben nyilvánul meg (szimmetria, értelmetlen rituálèk ismétlése 4-szer, dolgok kényszeres megérintése, stb..).

Jelenleg 25 éves vagyok, most jutottam el arra a pontra hogy pszichiáterhez mentem, mert a szorongás olyan szintre jutott hogy rengeteg fizikai tünetet okozott, pl. IBS-t.

Stimulotont és Frontint írt fel, azt szedem egy hónapja. A szorongáson ezek a gyógyszerek segítenek, de a kényszercselekvèsek ugyanúgy megvannak, sőt újabbak lettek.

Emellett egy dologról még nem beszéltem a pszichiáternek (első körben örültem hogy az ocd-ről tudtam beszèlni), ez pedig az, hogy kb. tavaly szeptember-októberben estènkènt többször rámtörtek falásrohamok, amiket bűntudat és önhánytatás követett. Azóta sikerült ezt legyőznöm, viszont tegnap este újra megtörtént. Nem vagyok teljesen tisztában azzal, hogy ez bulimia vagy az anorexia. Sosem voltam elhízva, de nagyon félek tőle, az elmúlt fél évben fogytam 8kg-t, jelenleg 50 kg vagyok és 165cm.

Holnap megyek vissza kontrollra, és erről is fogok beszélni a pszichiáterrel.

A kérdésem az lenne, hogy van-e itt valaki, aki hasonló helyzet miatt már részt vett csoportos terápián? Konkrétan a Semmelweis, Nyírő Gyula vagy a Tündèrhegy terápiáján? Ha igen, mik a tapasztalatok?

A pszichiáter is mondta hogy szükséges lesz a terápia, nekem szimpatikusak is ezek a csoportosak, csak nem tudom hogy valóban használnak-e.

Kérlek csak az válszoljon, aki tud segíteni. Köszönöm!