Gyerekként nagyon csúnyán viselkedtem, miután meghalt borzasztóan bántam. Hogyan mehetek ezen túl?

Mondhatjuk hogy nem volt tökéletes gyerek korom. Olyan családba születtem ahol az apámat nem is ismerhettem (talán jobb is így mert nagy bűnöző volt) anyám meg mentális beteg (gyűjtögető) vagyis körülmények nem voltak jók. Volt viszont egy tündéri nagymamám aki öregen betegen bicegve is éjszakákon át kocsmákba és azbután árulta az orbit rágogumikat hogy legyen egy kis pénzünk (anyám nem dolgozott mert le volt már 30 évesen százalékolva) szóval a szerencsétlen öreg nagymamám dolgozott betegen aki akkor már kb 70 volt és én akkor lehettem kb 3-4 éves, de emlékszem hogy nem voltam jó gyerek, az óvodába nem szerettek, mindig koszosan piszkos ruhába vitt be anyám és egy idő után kiemeltek és nevelootthonba kerültem (először a gyivibe kb 5 lehettem) nagymamám borzasztóan aggódott állandóan értem úgy hogy ahol akkor épp laktunk az egy óbudai panel volt és anyám annyira kegyetlen volt hogy nagymamámat mindig kizavarta és szerencsétlen az emeleti kukatárolóba aludt és előfordult még kiemelés előtt hogy én is ott aludtam vele.

Arra viszont emlékszem hogy nagyon szerettem de nagyon sokszor csúnyán beszéltem vele és nem viselkedtem jól vele.

A szívem szakad meg ahogy anyám bánt bele és ahogy én is a kis 4 éves fejemmel, nemfogtam fel hogy mennyire törődött velem és mennyire próbált gondoskodni rólam. Anyám nem (cserébe szült meg 2 gyereket) de nagymamám nagyon sokszor látogatott engem bent a gyermekothonba és én meg csúnyán beszéltem vele és nem is érdekelt, emlékszem sokszor bejott hozzám és én meg meg kimenni is alig akartam hozzá beszélni.... állandóan az érdekelt hogy hozott e nekem valami édességet (kb 6 éves lehettem ekkor) nagyon egyszerű lenne mindenre fogni hogy miért viselkedtem így de ez csak kifogás mögé bujás... az egyetlen ember volt aki törődött velem gyerekként... és a szépekre nem emlékszem de remélem érezte hogy ha nem is úgy mutattam ki de nagyon szerettem.

Én most vagyok 34f és kb 26 éve halt meg de kb minden nap gondolok rá... egy dolog biztos hogy a halála után megertettem hogy nagyon értékelni kell azt aki szeret és foglalkozik veled mert ha már nem lesz akkor kb örökké bánni fogod ha nem így tettél mint én.