Hogyan találjak pszichológust?

Mi is 50 percet szoktunk beszélni, nem kevés, de mostanság lehetne gyakrabban is (hetente járok).

Nagyon el szoktam fáradni közben, nehéz témák vannak, örülök, ha épségben hazajutok utána kocsival, annyira felkavar.

Az árak mindenkinél magasak, sajnos, ha nincs saját vállalkozása valakinek, akkor nem kap annyiszor fizetésemelést, ahányszor a szolgáltatók, boltok emelik az áraikat.

Keress egyelőre tb alapon pszichológust a rendelőben, ahová tartozol területileg. Én így találtam meg a terapeutámat, csak most már magánban megyek hozzá, mert csak így rendel.

Egyébként, ha találsz egy szimpatikus pszichológust, aki foglalkozik a tiédhez hasonló problémákkal, akkor felhívod, esetleg felvázolod neki a helyzetet, hogy mondjuk szorongsz, alvás-, evészavarod van, és megmondja, hogy tud-e vállalni.

Előfordulhat az is, hogy csak hónapokkal későbbre kapsz időpontot még magánban is, mert mostanság rengetegen járnak.

Igen, ez az átlag, és az 50 perc is a szokásos.

Az adatbázis a pszichologuskereso.hu. A facebookon is van pszichológuskereső csoport, ahol a rövid problémaleírásra jelentkezik, aki ráér. Hogy milyen szakembert keress, az a problémádtól függ. Egészséges ember életvezetési elakadására teljesen megfelel egy tanácsadó szakpszichológus, de még egy sima fiatal pszichológus is, de azért legalább 3 év gyakorlata legyen. Személyiségzavarokhoz, súlyos szorongáshoz, függőségekhez, fóbiákhoz kell klinikai szakpszichológus vagy még feljebb menve pszichoterapeuta, az drágább. Gondolom, neked ez nem szükséges. Aki nem tudja megengedni magának, az próbálkozhat igénybevenni az igen korlátozott számú szakrendelős, kórházas tb alapú pszichológusokat vagy alapítványokat. Lehet még mentálhigiénés szakemberhez menni, aki kevésbé képzett, mint egy pszichológus, párezerrel olcsóbb, és egészséges ember életviteli elakadásához megfelel. A választás alapja az illető honlapja, aztán az első találkozás, akkor már kiderül, hogy megvan-e a szimpátia és bizalom. Ha véletlenül nincs, akkor másik embert kell keresni.

A pszichológus az, aki elvégezte az 5 év egyetemet, és életvezetési tanácsadással, kisebb elakadásokkal foglalkozik.

A klinikai szakpszichológus az egyetem után megcsinálta a klinikai szakképzést is, ami által foglalkozhat mentális betegségek kezelésével.

A pszichoterapeuta vagy klinikai szakpszichológus, vagy orvos (általában pszichiáter) végzettséggel rendelkezik, és egy adott módszerrel pszichoterápiát végezhet (pl. pszichoanalízis). Ez a "legmagasabb szint", ami a legmagasabb végzettséget is igényli, viszont közel sincs rá mindenkinek szüksége.

A többi hasonló szakma (pl. mentálhigiénés szakember, kineziológus stb.) vagy nem tudományosan igazolt módszerekkel dolgozik, vagy egyszerűen minimális képzéssel bárki elvégezheti őket. Láttam én már ilyen "szakembert" drágábban, mint egy pszichológus, aztán kiderült, hogy 3 hétvége az általa elvégzett képzés ideje. :)

Az 50 perc pedig a legtöbb helyen így van. Nem azért, mert ugyanannyi pénzért kevesebb ideig akarnak az emberrel foglalkozni, hanem mert a pszichológusnak is kell 10 perc, amíg átgondolhatja a történteket, kicsit kipihenheti magát. 10 perc múlva pedig jön a következő ember, de mégsem adhatják egymásnak egyből a kilincset. Nyilván nem mindenki vállal be óránként új klienst, de emiatt alakult ez így, és a legtöbben ragaszkodnak is az 50 perchez. Ennél tovább húzni mindenkinek túl megterhelő, sokkal rövidebb ideig pedig értelmetlen lenne. De ezt ne úgy képzeld, hogy beszélsz, beszélsz, és 50-kor rád szól a pszichológus, hogy akkor csókolom, mára lejárt az időnk. Egy jó pszichológus úgy irányítja a beszélgetést, hogy addigra természetesen is vége legyen, már kicsit korábban át fogjátok beszélni az aznapi dolgokat vagy a jövő heti témákat, "házi feladatokat" ad, és lezárja az alkalmat.

Ha az ár problémát okoz, akkor van lehetőség TB alapon pszichológushoz menni.

Ha kitaláltad, hogy pl. klinikai szakpszichológust szeretnél, akkor máris leszűkítetted a keresést. Szoktak lenni leírások is, hogy kinek mi a szakterülete, azok alapján is válogathatsz. Amúgy meg válaszd azt, aki szimpatikus, mert az is sokat számít. Aztán ha mégsem jön be az első kiszemelt szakember, akkor ne félj váltani, mert nem mindig sikerül elsőre megtalálni az igazit. :)

#6 Nem mentálhigiénés szakember vagy kineziológus volt, akit írtam, de már nem emlékszem a pontos megnevezésre. Mindenesetre kb. mindenhez értő szakembernek nevezte magát, és amikor rákerestem a képzettségére, akkor derült ki ez a három hétvégés dolog. Persze ott sem így volt leírva, hanem hogy X hónap alatt akármivé válhatsz, hú de király lesz, mindent megtanulsz. De a részletes leírásban pontosan szerepelt a három hétvége. Őszintén: szerinted milyen "szakembert" lehet ennyi idő alatt képezni? Mégis mennyire lehet tudományos egy olyan módszer, ami alapból így van felépítve? És marha sok ember van, akinek valami problémája van, keresne hozzá segítséget, és csak az ilyen szélhámosokat találja meg. Nem teljesen érti, hogy milyen végzettség mit takar, de ez mondjuk kicsit olcsóbb, vagy tényleg minden létező problémára megoldást kínál, és bedől neki. Ez az látod, amit undorítónak tartok.

És tudom, hogy a mentálhigiénés szakember egy normális képzés, nyilván rendes vizsgákkal és hasonlókkal, nem ezzel van a baj. Hanem azzal, hogy nem egy olyan emberről tudok, aki megunta az addigi munkáját, elvégzett egy ilyet, és azóta azt hirdeti, hogy mindenféle mentális betegséggel is keressék bátran. Ez nem etikus, konkrétan nem is szabályos, és őszintén szólva bosszantó, hogy senki nem ellenőrzi ezeket. Egy pszichológusnak 9 évig kell tanulnia ahhoz, hogy mentális betegekkel foglalkozhasson (feltéve, hogy egyáltalán bejut a szakképzésbe, mert nagyon kevés hely van), más meg egy kissé kapcsolódó alapdiploma + a kétéves képzés után kijelenti, hogy keresd őt a major depresszióddal. Oké. :D Ismétlem, nem egy ilyenről hallottam, és természetesen nem is mindegyik ennyire durva, de sokan nem látják/nem akarják látni, hogy mi az ő kompetenciájuk, és mi nem (pszichológusok között is van ilyen, persze). Nem tudom, pontosan milyen maga a képzés, de nem biztos, hogy eléggé az emberek szájába rágják ezt. Ráadásul ezek diplomás emberek, elvileg segítő szakmával a zsebükben, mégis vagy nem értik, hogy ők ezt nem csinálhatnák, vagy magasról tesznek rá. Őszintén nem tudom, melyik rosszabb...