Ki hogyan lábalt ki súlyos szenvedélybetegségéből és kezdett el a nulláról egy teljesen új életet?

Nem tudom, ez segíteni fog-e, de én múltkor láttam ezt a riportot:

[link]

Van egy barátom, aki nagyon sok évig alkoholista volt. A lánya 8 évesen nevelőszülőkhöz került, mert az anya is ivott, végül kidobta a saját lányát.

A férfi állandóan illuminált, csöves állapotban bóklászott az utcán, és abból tartotta fenn magát hogy állandóan vért, plazmát adott. Persze aznap nem ivott, mert ha látják, hogy részeg, nem vesznek vért, de 300-nál több ember kapott a koszos, alkoholos véréből készült készítményből. Igen, életeket mentett (pénzért, utalványokért, szendvicsekért), de mégis!

Idős, nyugdíjas anyukája fizetett mindent, ő nem adott bele semmit a költségekbe, rezsibe. Négy felnőtt fia lakott összesen az anyukával, azok közül csak 1 adott haza valamennyit.

A barátom sokszor ment látogatni a lányát vidékre, de mivel mindig részeg volt, sose engedték be hozzá. A kislány 8 évig nem találkozott a szüleivel, mert az anyja viszont látni se akarta.

Az ember enni nem evett, csak ivott, mindent ami jött. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy minden italozás után szörnyű gyomorfájása lett és kihányta, amit ivott. Az üres gyomrát természetesen szétmarta a bor, a pálinka és a többiek.

Mivel állandóan rosszul volt, rájött magától, hogy ez így nem mehet tovább. Letette a piát egyik napról a másikra, igaz, hogy nagyon ritkán megiszik egy sört, de akkor is elvan, ha nem iszik. Étvágya is visszajött, felszedett pár kilót, és fürödni is volt már kedve. A lányát havonta kétszer látogatja, most próbálja bepótolni a sok évet. Jönnek-mennek, sok időt együtt töltenek.

Szerencsére a lánya, aki most 16 éves, nagyon erős annak ellenére, amiken keresztül kellett mennie, bántották is. Megbocsátott az apjának, és az anyja is most kezdett el érdeklődni az elhagyott lánya iránt, ajándékokat, pénzt küld, de nem láthatja. Eleinte a lányt nem érdekelte az a nő, de ugyebár a vér nem válik vízzé, megbocsátott neki is.

A barátom, amikor sokan panaszkodtak, hogy nincs gondnok a szemben lévő házban, elment a közös képviselőhöz és felajánlotta szolgálatait. Felvették, és azóta (több mint egy éve) ő ott a mindenes gondnok. Mindig megy, ha hívják, apróbb munkákat is kap jó pénzért (ablakpucolás, takarítás, bevásárlás, stb.) és lehet rá számítani. Mellette jár továbbra is vért/plazmát adni, így meg tud élni a jövedelméből. Állandóan úton van, mindig siet valahová, annyi dolgva van. És örül ennek.

Ha nem láttam volna saját szememmel a változását, el se hinném. Ha ő meg tudott változni több mint 20 év alkoholizálás után, akkor bárki meg tud, te is.

Sajnos édesapámat elvitte az alkohol, de ő nem is akarta letenni.

Az nagyon fontos, hogy beláttad, új életet kell kezdeni. Az alkoholról csak úgy lehet leszokni, hogy lerakod és többet nem iszol. Az nem működik, hogy NA, AKKOR MA CSAK 1 ÜVEG BORT ISZOM 3 HELYETT...

Ha nem iszol, máris látni fogod a leszokás pozitív következményeit (először a pénztárcádon), ami még több erőt ad, hogy ne ess vissza. Máshogy néznek rád az emberek, máshogy viselkednek veled, hölgyekkel is könnyebben ismerkedhetsz, és abból a sok pénzből, ami alkoholra menne el, megvehetsz és megtehetsz olyan dolgokat, amiket eddig nem tudtál. Szép öltözék, finom illatú parfüm, márkás műszaki dolgok.

Szerintem ennyi bőven elég, hogy az embert ösztönözze.

Én három éve nem iszom, kórházban jöttem le a piáról. (Pszichiátrián.) Igazából meg sem tudom mondani, mennyi ideig ittam pontosan, talán 2, talán 3 évig. Igen, nagyon sok pénzbe került. Nagyon mást mit megbánnom nincs, nem okoztam balesetet, nem kellett hazudnom, lopnom, csalnom, hogy alkoholhoz jussak, stb.

Tudom, hogy nagyon nehéz lehet visszagondolnod arra, hogy milyen károkat okoztál akár magadnak, akár másnak, de hidd el, semmi értelme ezen gondolkozni. Ha ilyen gondolatod támad, kényszerítsd magad, hogy gondolj másra. Persze ha valakit úgy károsítottál meg, hogy érdemes lenne bocsánatot kérni, akkor tedd meg.

És nyilván nyálas gondolatnak tűnik, de elsősorban saját magadnak bocsáss meg. Bizonyára volt oka annak, hogy szenvedélybeteg lettél. Gondolj arra, hogy milyen sokan nem tudnak meggyógyulni és bele is halnak az alkoholizmusukba. Foglalkozz azzal, hogy TE ne igyál többé. Ajánlom az AA-t, szerintem a 12 lépéses csoportok tényleg nagyon jók.

Akkoriban a munkahelyem által biztosított szállón laktam,kijártam egy főút mellè a boltba sörözni,nem messze a szállótól.Nèzegettem az autókat,ahogy suhannak,benne emberek akiknek dolga van,ès nem isznak,akkor már èvek óta nem volt kocsim.Arra gondoltam, simán vehettem volna egyet, abból amit elittam.Egyedül voltam,a munkatársak hazamentek hétvégén.A bolt előtt èpp nem volt másik alkesz.Èreztem,hogy az egèsz helyzet üres.Remènytelen ès rideg.Nehèz ezt visszaadni.A barátnőm elhagyott,akkor már egy ève.Sokszorosan egyedül voltam,csak az ital volt mellettem,mert nem bírtam szembenézni azzal,hogyha nem iszok,a mai napig együtt vagyunk.Nagyon szerettem,de az ital közènk állt.Joggal dobott.Sokszor sajnáltam így magam, miközben rágyujtottam egy cigire,ès ittam a sört a bolt előtt, tavasszal, esőben, nyáron dögmelegben,fagyoskodva tèlen.Valami èrlelődött bennem, tudtam hogy az alkohol rabja vagyok.Minden délután alig vártam hogy vège legyen a munkaidőnek,ès szisszentsem a sört.Mai napig az lennèk,aki voltam,vagy mèg rosszabb is,ha nem történik valami.A törzshelyem tulaja,akivel olyan jóba lehetsz mint egy törzsvendég,a törzshelyèn - megbetegedett.Ès mivel ragaszkodtam hozzá,ès a helyhez is,egy kicsit elgondolkodtam.Nem ittam kevesebbet,de már nem találtam a helyem, nyilván a bolt előtt nem az igazi.Elmentem azon az ősszel, pszichiáterhez,mondtam hogy full alkesz vagyok.Mizapin ès Tiapridal volt a válasza.Ezeket szedtem,jól ki is ütöttek,olcsó is volt,ès nem ittam.Ezzel havi pár alkalomra csökkent a dolog.

Itt mèg visszaestem volna,de aztán jött egy lehetőség,egy komolyabb összeget kaptam a munkámèrt.Pár százezer ft.Règebben simán elittam volna.Most viszont vettem egy autót.Ès így mèg kevesebbet ittam,mert a jogsimat korábban elvettèk.Aztán hogy nem ittam, sikerült becsajozni.Más lett a kisugárzásom, egyáltalán nem voltam olyan pókhasú,beteges alkesz akit csak a pia èrdekel.Szerelmes lettem,ès kijártam a csajhoz,este, reggel meg be a melóhelyre.Ez volt az utolsó fokozat;pár hónap után azt vettem észre,hogy pár hónapja nem iszok.Eleinte rossz volt nem inni délután, legalább nèha kihagytam a gyógyszert,az erősebbet pedig egyáltalán nem szedtem.Termèszetesen voltak visszaesèsek.Vègül elhagytam a piát,a gyógyszert pedig sokkal könnyebb volt.

Az mondom az első mozzanat belül történik,a mèlypont èrzete kellett.

Aztán a többi ebből fakadt.

Mert ha nem tudom,hogy alkesz vagyok,akkor keresek másik törzshelyet.Akkor nem helyettesítem antidepresszánsal a piát,ès így tovább.

Èreztem hogy rossz,ès mindig is rossz volt,csak elvett,ès semmit sem adott,de ehhez a felismeréshez el kellett jutnom.Ès ki kellett ábránduljak az egészből.

Nem egy klasszikus sikersztori,de igaz.A tanulság:lèpèsről-lèpèsre is sikerülhet,bár nem biztos,hogy ez a rövidebb út.

A vállalkozasom csőd közelbe került. Ekkor kezdtem el beverni reggelente 2 felest megvestenként 2-3 sört.

Aztán baleset ért és kórhazba kerültem.

És amíg én bent voltam a felesegem megcsalt.

Otthon lábadoztam kiszolgáltatott állapotban mikor lebukott.

Fogta magát és a gyerekem és lelépett....otthagyva engem kiszolgáltatott állapotomban.

3 évig voltam piás utána...nem tudtam ilyen szintű gonoszságot és arulast feldolgozni.

Aztán annak ellenére, hogy sok baratnőm volt régen, de szerelmes csak 1x voltam. És a piás gatlastalan estéim közben megismertem vkit, aki más volt.

És az iránta érzett szerelmem és vágyam erősebb volt mint az önsajnálat.

Így gyermek elhelyezési pert indítottam. Közben a bnőm terhes lett, amivel a világ legboldogabb emberévé tett.

A pert 2 év alatt megnyertem, ami ferfiként magyarorszagon nem kis teljesítmény.

így olyan családom van most már, aki tényleg szeret és akiket én is mindennél jobban szeretek...nem pedig csak beérem egy nővel mert nincsen jobb.

Mióta megismertem a most mar feleségem és minden nap velem vannak a gyerekeim, azóta nem kell innom.