Miért ennyire elterjedt öngyilkossági mód a vonat elé ugrás? Miért ilyen gyakoriak ezek?

"A kérdező vagyok. Hogy érted, hogy "nem úgy fekszenek oda"?

Aki öngyilkos akar lenni az nem szokott lefeküdni a vonat alá (pont hogy úgy éli túl) hanem megáll előtte és a kinetikai energia telibe kapja és meghal.

Ha lefekszik akkor csak a lábát vágja le és túléli."

Pont így értettem. Hogy úgy fekszik oda a marha, hogy csak megsérül, lenyomorítja magát egy életre.

Egyébként oda lehet feküdni úgy is, hogy biztosan ne élje túl az ember.

Darius nem érzed az ellentmondást abban amit írsz? ha egyénenként kell vizsgálni kit mi vitt az öngyilkosságra, akkor az miért releváns, hogy bezzeg te is voltál rosszul de kijöttél belőle? Mások meg tök más helyzetben voltak, nincs két egyforma élet, elég bátor kijelentés hogy te minden lehetséges élethelyzetben tudod mit tettél volna.

Azokkal meg teljesen együtt érzek akiket traumatizál egy öngyilkossági eset akár már gázolnak, akár mert ők a szemtanúi. Az viszont kifejezetten zavaró, hogy állandóan ezzel a "gondolhatott volna rájukkal" jönnek az emberek. Ők már teljesen beszűkült tudatállapotban cselekszenek. Velünk pszichiátriai rehabon történt meg, hogy ültünk a teraszon, a srác felállt és nekifutásból le akart ugrani, annyi volt a szerencse a magas korláton nem tudott azonnal átjutni akik ott álltak pedig azonnal cselekedtek két három ember lefogta, mentő, zártosztály. Az egész olyan szörnyű volt, látszott az emberen hogy mintha nem is lenne magánál, üveges tekintet, csak mint akit megbabonáztak áll fel és megy előre. Alapból nem is volt racionális mérlegelés az egészben, mert nem voltunk olyan magasságban hogy meghaljon az ugrástól csak ha nagyon szerencsétlenül esik. Jó eséllyel sérülésekkel megúszta volna. Ilyenkor sokan már nem fogják fel, hogy de hát másokra milyen hatással van ez, vagy olyan agresszió gyülemlett fel bennük ami teljesen elvakítja őket, különösen az ilyen magukkal szemben nagyon kegyetlen öngyilkosságot elkövetőknél (pl. leszúrja magát) ez erősen benne van a dologban, vagy a fájdalom, a szenvedés annyira elviselhetetlen, az ürességtől már közömbös minden. Az öngyilkosságot megelőző állapotban mindenesetre teljesen elszigeteltnek érzi magát az ember. Amúgy sem tud jó helyen öngyilkos lenni, ha otthon öli meg magát akkor is egyszer megtalálja valaki, még ha erdőbe megy ki is potenciális belebotlik valaki egy holttestbe. Nincs azon kapacitásuk agyalni már, hogy melyik isten háta mögötti helyen hogyan haljanak meg úgy hogy ne legyen nyoma. Ami zavar, hogy az öngyilkosokkal kapcsolatos attitűdöt a hajléktalan kérdéshez hasonlóan a szőnyeg alá söprés jellemzi. Ugye a hajléktalan se feküdjön közterületen mert rontja a látképet, az öngyilkos is inkább húzza le magát a wc-n, senkinek nincs kedve tudomást venni a létezésükről. Sőt, legyenek már tekintettel arra a társadalomra ami sok esetben egyáltalán nem volt tekintettel rájuk, hanem csak taposott rajtuk. Most gondolok itt például azokra az esetekre ahol egy pszichopata családi környezetben vagy iskolai közegben történt bántalmazásoknak elég nagy szerepe volt abban, hogy kaptunk egy személyiségzavaros, függő, mentális beteg fiatalt aki inkább megölte magát.

23- Van egy hatar nalam, hogy milyen hosszuakat olvasok el. Az elso bekezdésig jutottam, a tobbit olvassa el az, aki akarja és raér veled foglalkozni.

Nem valtoztatok a véleményemen. Az elso bekezdésedre a vlaszom ugyanaz lenne, amit mar elobb leirtam. Tehat ha mar tolem varsz valaszt, habar nem az enyém a forum, fogd rovidebbre.

Én ha autóval megyek át egy sínen, akkor is atfut az agyamon, hogy van aki ezt az utat valasztja ...

Sztem az erről szolo híradások nagyban hibasak.... az elkeseredett emberek, tudják h bekerülnek a hírekbe... És sztem nekik igenis fontos, hisz aki ebbe az állapotba kerül, valami nincsen jól az életében. Figyelmet kér...

Vigyázzatok a gyerekeitekre!!! Elsősorban beszélgessetek és szenteljetek nekik figyelmet!!!!

Nem akkor amikor már kívülről is látszik h baj van a lelkével!!!

Aki meg végtelenül szomorúnak érzi magát...és olvassa eme sorokat: soha nincsen olyan helyzet, ami megoldhatatlan lenne... Csak a változás állandó, és minden percről percre alakul.

Minden okkal történik és ha mindenben meg tudjuk látni a pozitívumot, amit hasznosithatunk belőle, akkor vidáman vesszük az akadályokat is. Minden tanít valamire! ....amiben komfortosan vagyunk, az sima liba... Viszont ami meghaladja a képességeinket, azáltal tudunk fejlődni...

Az élet semleges, az elemeit csak mi gondoljuk rossznak vagy éppen jónak. Kívánom h minel többen gondoljak az utóbbit!

Ha elérhetobb lenne itt is fegyver.

Akkor az lenne szerintem az elterjedtebb.

..Mondjuk lehet nem csak az ongyilkossagbol.

"Szia

Erre a válaszodra reagálnék:

"Egyébként oda lehet feküdni úgy is, hogy biztosan ne élje túl az ember."

Hogy érted, hogy úgy is oda lehet feküdni, hogy ne élje túl? Azért az ösztön erősen dolgozik és lehet elhúznád a fejed az utolsó pillanatban"

Ha valaki meg akar halni annak sikerülni fog!

Volt olyan az ismeretségi körömben aki az ajtó kilincsére akasztotta fel magát....