Mit tegyek, hogy legyőzzem az érzéseimet és bemenjek egyetemre és a munkahelyemre is?

Kicsit bedepiztél. Jót tenne kis terápia, ne sajnáld rá a pénzt, meg a kaja rendelésre se!

könyv: Korb: Felfelé a lejtőn

Hasonlo elethelyzetben vagyok, annyi kulonbseggel, hogy en suliba mar nem jarok, foallaban dolgozom. Igy nekem muszaj bejonni, ha nem akarok ehenhalni, akarmilyen szar is a helyzet.

Ahogy az elso is irta, legalabb egy beszelgetesre menj el egy terapiara, onnantol latod bejon e neked. Enis voltam egyen, nagyon tetszett, mennek naponta is, de sajnos nekem nagyon draga volt.

Én is szoktam hasonló dolgokat érezni. Különösen ebben ismertem magamra: "szerintem az van, hogy ő az egyetlen szál az életemben, ami emberekhez köt".

Nekem az vált be, hogy nagyon-nagyon pici lépéseket tűzök ki magam elé, és egyszerre csak egyet. Hogy ha például nehezemre esik kimenni a boltba, akkor kitűzöm magam elé csak azt az egyet, és ha már azt teljesítem aznap, akkor is a vállamat megveregetve fekszem le. Egy-egy ilyen elvégzett feladat után egyrészt oldódik bennem a feszültség és elszigeteltség érzése, másrészt ad egy kis energiát is, néha ilyenkor már könnyebben megy egy második lépés is.

A másik ilyen fontos dolog az alvás és az alvás előtti rutin. Nekem sokat segít, ha úgy intézem, hogy ha késő is van, szánok rá pár percet, hogy odafigyeljek magamra, megdicsérjem, elfogadjam, "szeretgessem" kicsit magam, akkor is, ha haszontalannak éreztem magam aznap. Ezen kívül pedig végiggondoljam, hogy hogyan is épül fel a világom, hol vagyok benne én magam, mik a kapcsolódási pontjaim a világhoz. Néhány mély levegő, amikor csak arra figyelek és ezáltal érzem, hogy én magam létezek, is sokat tud segíteni.

A te helyzetedben a kutya egy jó kiindulási alap, vidd le rendesen sétálni, és mozogj vele te is. Nem kell emberek közé menned, a boltot se kell elintézned, csak a kutyát vidd le első körben. Aztán ha egyetemet is végzel, munkahelyed is van, akkor más kötezettségeid is vannak, ezeket ne lógd el, mindig menj be, amikor be kell. Apró lépéaekben kezdd el, és minden lépés után legyél büszke magadra.

Ja, a kutya tényleg jó ötlet. Ne magad miatt, hanem miatta csináld meg. Kimutatták, hogy magától a sétálástól is jobban érzi magát az ember.

Ha napi három órát nappal kint lennél, az ösztönzi a szerotonin áramlást.