Hogyan fogadjam el, hogy ennek így kell történnie, mert ez a helyes út? Le lehet élni így egy nyugodt életet?

Van egy lány aki nagyon szép, inteligens, szorgalmas, visszahúzódó, kedves. Úgy érzem, hogy kellemesnek találja a társaságom, ha ránézek már attól felvidulok, nehezen tudom levenni róla a tekintetem (nem szoktam bámulni). Tudom, hogy nekem nem szabad érzelmi kapcsolatot kialakítanom senkivel, mert ugyan olyan lelkileg zsaroló rossz ember leszek mint nevelőapám. Ahogy egyre többet érzek iránta úgy lesz nagyobb az ön gyűlöletem. Nem szabad hagynom, hogy bárki is ködődni akarjon hozzám, vagy közelkerüljön mert csak bántanám és nekem se szabad éreznem mert csak pusztítanék. Valahol úgy érzem, hogy ez egy nemes tett, hogy megelőzöm a tragédiát, de közben meghasad a szívem, hogy sose tudhatom meg mit jelent köteléket ki alakítani valakivel, milyen szeretni, szeretve lenni. Csak szeretném valahogy elengedni az emberi érzéseket és leélni azt az időt ami megadatott,szépen csendben egyedül. 17F