Helyes döntés megszakítani a kapcsolatot anyukámmal a mentális egészségem miatt?

Nagyon nehéz volt az élete, és most végre boldog, vannak barátai, jól fizető állása, egy nyugis lakása, űzheti a hobbijait, stb. Csak én rontok el mindig mindent. Tudom hogy nagyon szeret és épp ezért mindig azt mondom neki hogy jól vagyok, minden oké, de igazából ritka sz*r állapotban vagyok és minden nap egyre rosszabb. Nem akarom hogy az tegye tönkre az életét, hogy miattam aggódik, és fáj a szíve mikor látja rajtam hogy szenvedek. Vittek anno terápiára de nem segített... magamtól kifizetni pedig nem tudom, de abban sem vagyok biztos hogy végig tudnám csinálni, általában az ágyból sem bírok felkelni, csak mikor dolgozni megyek. Tudom hogy az is fájna neki ha soha többé nem beszélhet velem, de az azért mégiscsak jobb mint a folyamatos szorongás, és végignézni ahogy haldoklok.