Szerintetek tényleg többféle személyiségzavar van?

Nyolcas vagyok:

Kérdező, a személyiségzavart általában észre lehet venni valakin. A paranoid, skizotíp és skizoid személyiségzavar legtöbbször feltűnő, de nem jellemző az elszakadás a realitástól. Egy skizofrén komoly ellátásra szorul, hiszen teljesen elvesztette a valósággal való kapcsolatát (hallucinál, téveszméi vannak).

A C cluster is ugyanúgy feltűnő, egészen határozottan meg lehet különböztetni egy egészséges embert egy személyiségzavaros embertől. Az utóbbinak ugyanis van egy fix működésmódja, amiből nem enged semmilyen körülmények között sem.

Utálom az ilyen leírásokat, ahol ezek tényként vannak leírva. Nem úgy, h ezek lehetsegesek.

Nekem is border zavarom van, de nincs elhagyástól félelmem. Nem szeretnék senkit magamhoz. Nem gondolom, hogy senk8 sem szeret.

Nem vagyok hangulatember. Bantalmazasnál erősebb az érzelmi reakcióm. Ez beleérezhető "ingadozás".

Nem hasítok. Nincs olyan érzésem, hogy egyszerre szeretem a másikat.

Egyik percben jól vannak, utána már meg akarnak halni. Meggyőződésük, hogy senki sem szereti őket. Egyszerre szeretik és egyszerre utálják a másik embert. Gyakran bántalmazzák magukat, és félnek az egyedülléttől, ezért bármit megtesznek, hogy a másik embert magukhoz láncolják.

Bántalmazásnál a normálisnál erősebb érzelmi reakció (nem mindig, nem minden formájánál). Traumatizáló emlékek felidezésénél nagyon fájdalmas érzés. Régebben volt falcolás. (Eltitkolva) Már csak falcolasi késztetés.

Többnyire érzelmileg erősen bántalmazó szituációban, (pl órák óta nem hagyta abba az üvöltést a másik, és nem tudtam máshol aludni) nem öngyilkossági célú túladagolás. Soha nem zsaroltam meg ezzel senkit. Igyekeztem többnyire úgy bevenni, hogy ne lássa a másik,azt higyje, hogy csak alszok (így fél üveg nyugtatóval nem zavar, hogy üvölt, nem ébredek fel rá). Súlyos depressziónal is volt alvasba menekülés.

Súlyos depressziónal tartós halálvágy, öngyilkossági késztetés. Túladagolásba menekülési késztetés (nem öngyilkossági célú, hanem rossz érzések elől menekülés). Ilyenkor nem valaki okozza az öngyilkossági késztetést. Erős késztetésnel a halálra gondolás eufóriát, erős nyugalmat vált ki.

Nagyon szélsőségesen rossz érzés kiválthat helyzethez nem illő 1-3 órás nyugalmat. (Nem gyógyszer okozza) Így nem érzem azt, amit már nem bírok.

Drogozás alkalmanként (évi 0-5), vagy időszakosan rendszeresen.

Traumához köthető flashback. Olyan erzés mintha barmikor,

bárhol megismétlődhet. Sokáig olyan félelem, hogy késsel aludtam. Meghallottam a szót és menekülési kesztetésem volt külföldre. Az első géppel, ami indul. Miközben semmilyen veszély nem fenyegetett. Csak a szót hallottam meg.

Csak egy (újra)traumatizáló eseménnyel kapcsolatban van/volt ilyen reakcióm. Ez 1 éve történt.

Ezzel kapcsolatban van nagyon szélsőséges érzelmi reakcióm. Korábban ilyennem volt.

Másoknak is szorongást vagy izgulast okozó helyzetekben nekem többnyire sokkal erősebb szorongasom van.

(Párkapcsolatban szakítaskor nem alakult ki se halálvagy, se öngyilkossági késztetés. Nem próbáltam rávenni a másikat, hogy maradjon velem. Csak az egyiknél üvöltöztem. Akkor is azért mert megütött. Épp emiatt szakítottam vele. Tetézte a helyzetet, hogy "vagyonfelezésnél" a saját dolgaim is elkezdte becsomagolni. Pl ruhám.

Kialvatlasnságnál (több napos nagyon kevés alvással. Pl 3 nap alatt 6 óra) könnyen sírni kezdek. A kimerültség felpörgést is okozhat. Ingerlékenység.

Ez a hullámzás nincs elég alvás mellett, vagy az alvásigénynél 1-3 órával kevesebb alvasnál.

Nem akarok beleszólni és az orvosod biztosan jobban tudja, de a tüneteid alapján szerintem ez hamarabb komplex PTSD, depresszió és szorongásos zavar. Bár lehet jellemző rád a többi tünet is, csak nem látod magad kívülről.

Egyébként borderline-nak azokon a tüneteken kívül, amiket felsoroltam (hangulatingadozás, elhagyástól való félelem, dichotóm gondolkodás, szuicid hajlam) ott van még az impulzivitás, átmeneti paranoia, dührohamok, önbántalmazás is.