Teljesen befordultam és magányos vagyok. Van ebből kiút és visszatérhet a régi énem?

A covid előtt egy nagyon életvidám személynek tartottam magam. Voltak barátaim, eljártam velük szórakozni és jól is éreztem magam közben. Ez mára sajnos teljesen megváltozott. Azt érzem egy barátom sem maradt, akivel el tudnék menni erre-arra, beszélgetni vagy bármi. Egyedül a párommal tudok erről beszélni, de ha ő elmegy itthonról találkozni a barátaival, akkor én nem tudok kit felhívni és beszélni vele. A munkahelyemen sem tudok úgy nyitni az emberek felé, mint korábban. Akiket régebbóta ismerek sem hívnak már el sehova, pedig rendszeresen összeülnek vagy elmennek bulizni. Teljesen összetörtem ebben és rendszeresen sírok a páromnak, hogy magányos vagyok és nem tudom, hogyan tudnék barátkozni. Igyekeztem elkezdeni sportolni, de egy hét után nem tudtam rávenni magam, mert félek egyedül elmenni. Legszívesebben csak itthon tölteném az időmet és feküdnék az ágyban egész nap, de tudom, hogy a párom igényli azt, hogy legalább hétvégén csináljunk valami programot. Egyszerűen nem tudom magam rávenni néha. Gondolkoztam már azon, hogy elmenjek egy pszichológus, hogy fel tudjuk tárni mitől fordultam be ennyire. Valaki volt már hasonló helyzetben? Ki tudtatok lábalni belőle és visszatért a régi életkedvetek?