Miért traumatizálódnak könnyebben a mostani emberek, mint korábban? (Lent)
Például mindkét nagyszülőmet megverték otthon, mégsem trauma nekik, és szerették a szüleiket. Most pedig ha valakivel így bánnának szinte biztosan trauma lenne neki. De mi változott? Miben más a két helyzet, a gyerek akkor is gyerek volt, és a verés akkor is verés volt. De valamiért máshogy élték meg, de ennek mi az oka?
Azt én is tudom, hogy régen nehezebb volt, de ez nem válasz a kérdésre. A krédés az, hogy miért viselték jobban a rosszabb körülményeket mint most a jobbakat.
Nálam is így van, a szüleimet bántották, elhanyagolták, de teljesen egészségesek mentálisan és a legjobb szülők. Viszont nem szeretik a szüleiket, de nem viselte meg őket.
Szerintem egyénfüggő
Biztos vagyok benne, hogy trauma volt nekik is. Nem akarok általánosítani, de ennek a lenyomata sokuknál a mai napig megfigyelhető. "Hidegebbek", nehezen beszélnek az érzelmeikről, a szeretet kifejezésének nem a szép szavak az eszköze, hanem a 10 kilós süteménytál.
Ahogy az előzőek is írják, más volt a kultúra. Akkoriban a (traumatizált) gyerek azt látta maga körül, hogy normális, ha verést kap, pofa be, engedelmeskedni kell. Elnyomták az érzelmeiket, mert nem tehettek mást - ez volt adaptív.
Később viszont, azt individualizmus térhódításával elfogadottabbá vált, hogy kimondhatták, amit éreztek. Társadalmi szinten kevésbé elfogadható már, ha verik a gyereket, így létjogosultsága van annak, ha lázad ez ellen az illető, azaz kinyilványítja a nemtetszését - tehát külső szemmel észrevehetőbb lesz a trauma.
Összefoglalva: nem az ember (vagyis a verés lelki következménye) változott, hanem a társadalom, ezen keresztül pedig a következményre adott reagálásmód.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!