Ha 18 leszek egyből az küldenek a felnőtt pszihiátriára/pszihiáterhez?

(*Az helyett át, még ha túl is gondoltam hogy hogyan fogalmazak, még így se nagyon sikerült úgyhogy légyszíves ignoráljátok.)

Hát tudom hogy jogom van tudni, csak nem tőle szeretném.Kötödési problémáim meg elhagyási problémáim is vannak, így ha tőle hallanám akkor összeomlannák.(Logikusam tudom hogy ez nem rajta múlik, az más hogy feltudom-e fogni.)Az lenne a legkönnyebb ha csak egyik napról a másikra oda megyek át, vagy nem megyek át.Azért köszönöm a választ.

Nem tudom, úgy őszintén szólva szerintem csak érzelmileg labilis vagyok, (Még ha valaki olyan is hagyna el akit egy napja ismerek akkor is így lennék vele.) főleg mostanság mivel pont emiatt nem kértem egy ideje időpontot ironikusan.Ritka a jó pszichiáter, szerintem benne van az is hogy válogatós vagyok, de kétlem hogy találnék helyette mást.Alapból kevés ember vállal el, meg kevés ember van akinél nem leszek rosszabbul.Viszont alapból utálom a konfrontációt és ebben az esetben nem azon van szerintem a hangsúly hogy elhagy, hanem hogy úgy érzem ő is elhagy.Igazából megértem az érzelmeim, csak kifejezni valóságban nehéz, utolsó találkozásnál is fel szerettem volna hozni, de egyszerűen nem ment.Meg attól is félek hogy úgy fogja értelmezni hogy ennyire kötődöm hozzá és lehet amiatt hagyj el...

Tárgynak már tárgytalan, de abba is hagytam a terápiát már. Egyébként úgy volt hogy kérhetem volna hogy átmenjek, egyből mikor 18 lettem, vagy akkor mikor befejeződik ez az iskola év, tehát ha most már szeretnék pszichiáterhez menni megint, már a felnőttre megyek. Azóta kaptam egy BPD diagnózist is, így az őszintén megmagyarázta a viselkedésem.Ha nagyon akarnék, lehet valamit kérvényezni vagy ilyesmi, és akkor maradhatnék 19 éves szülinapomig, valami ilyesmit is magyarázott. Viszont ő privátba nem vállal, így erre nem volt/nem lesz opció. Ő is inkább azért vállalt el mert más nem. És majd hogy nem 3 évig rajta támaszkodtam, így most már úgyis vagyok vele, hogy neki is elég voltam. Meg sokáig codependens is voltam rajta, így amiatt se mennék, még ha mehetnék is. A viselkedésem megértem, meg minden, azt is hogy gyakorlatilag mit kéne tennem, szóval ez már nem terápián múlik.