Mindenki, aki traumatizált, vannak emlékbetörései?

PTSD=post traumatic stress disorder rövidítése angolul, amely magyarul annyit tesz, hogy trauma utáni stressz(kezelő) rendellenesség.

A pzsd max. a pizsamád lehet vagy a papírzsepid... :)

A traumáknak vannak szintjei, ami teljesen egyénfüggő. Ugyanaz az eset, pl. szülők válása valakit traumatizál, az illető testvére meg megvonja a vállát és lepereg róla.

Ha traumának is élt meg valaki valamit, az sem egy konkrét mutató, hanem annak is vannak szintjei. Inkább fordítva igaz az eredeti kérdésed: ha valakinek emlékbetörései vannak, az minden bizonnyal poszttraumás stresszel küzd. Emlékbetörés nélkül is lehet valakinek poszttraumás stresszindrómája.

Ezen kívül ha a pzsd-ddel a PTSD-re gondoltál netán és a trauma közötti különbségre is kérdeztél, akkor arra meg az a válasz, hogy a PTSD a traumára adott válaszreakció, amelyből könnyedén kikövetkeztethető, hogy valaki traumát élt ált.

Leírásod alapján tényleg annak tűnik, talán érdemes lenne tényleg szakszerű segítséget kapnod a kezeléséhez, akár csak pszichoterápián, ahol csak beszélgetsz, de gyógyszereket nem kapsz.

Én személy szerint nem hiszek a gyógyszerek gyógyhatásaiban, pontosabban abban hiszek, hogy míg egy valamiben tán segítenek a gyógyszerek, tán más dolgokban meg több bajt is okoznak, mint pl. függőség, ezért én arra buzdítok mindenkit, hogy próbálja elkerülni a gyógyszeres kezelést pl. pszichoterápiával, mozgással, sporttal, táplálkozási szokások megváltoztatásával, meditálással, eme eszközökkel legalább olyan jól kezelhetőek a mentális betegségek, mint gyógyszerekkel, amelyek ráadásul még a pénztárcánkat is terhelik... (már látom előre lelki szemeimmel, hogy pontoznak le a pszichiáterek és a mentális egészség területére fejlesztett gyógyszerek megalkotói, forgalmazói, akiknek a pénztárcája hízik a gyógyszerek vásárlásával... Azzal együtt, hogy nem vitatom el azt, hogy vannak olyanok, akiknek segít a gyógyszer, de vajon látják a hosszútávú hatásukat is, hogy egész életükben gyógyszert kell majd szedniük, hogy élvezni tudják az életet, vagy legalább ne szenvedjenek...?)