Drogfüggő (cannabis) lettem felnőtt létemre?
38 éves, gyerektelen, párkapcsolatban élő nő vagyok. Olyan durva migrénnel szenvedek, ami utóbbi években teljesen munkaképtelenné tett. Sajnos elkezdtem kannabiszt szívni, úgy, hogy előtte sose érdekeltek a drogok. Ezt csak azért írom, mert sokan talán ezen az időszakon túl esnek tízenévesen, de nekem nem volt ilyen, sose jártam bulizni, amolyan jó kislány voltam és mindig is rendkívül introvertált. Inkább kerülöm az embereket, nem szeretem a felszínes kapcsolatokat, rendkívül lefáraszt, ha sok emberrel kell jópofizni, pont emiatt nehezen esik kimozdulni bárhova is.
De visszatérve a fűre. Kb. egy éve élek vele napi szinten. A migrénemet nem múlasztja el, de egy-egy rohamot elviselhetőbbé tesz. Az elején nem aggódtam, mert mikor épp nem volt migrénem, akkor egyáltalán nem is igényeltem, viszont az utóbbi időben már nem ez van. Ha már egy kis has vagy hátfájásom van vagy szorongást érzek akkor rögtön beszívok. Sokszor úgy is dolgozom és jönnek is elő a gondok, elfelejtek határidőket vagy találkozókat, de aztán összekapom magam és valahogy megcsinálom. Hozzáteszem ez előtte is így volt, mert a migrénes fejfájások teljesen ellehetetlenítették azt, hogy előre tudjak tervezni az időmmel és kapacitásommal. Igazából már az egyetemi éveimet is úgy húztam le, hogy tanultam, ha nem fájt a fejem, de például szociális életre már nem volt energiám. Mivel a munkámat otthonról végzem, így nem nagyon kell kimozdulnom, néha azt veszem észre, hogy szorongásom van, ha ki kell lépni az utcára és minél többet szívok már annál inkább nem akarok sehova se menni. Ha nekiülök dolgozni és egy olyan munkafolyamat van, ami koncentrációt ígényel, akkor nem tudok fókuszálni, elkezdek durván szorongani, csak akkor tudok ezen túllépni, ha szívok és akkor a fejembe száll és "odatapaszt" a géphez és megcsinálom. Nem tudom mennyire érthető? Előtte túl maximalista voltam, most viszont a fű hatása alatt lazábban, mondhatni hanyagul dolgozom. Úgy veszem észre, hogy környezetem ezt nem igazán látja, olyan volt már, hogy migrénes roham esetén azt hitték, hogy valami szer hatása alatt állok, mert annyira ramatyul néztem ki, de volt olyan, hogy tök beszívva találkoztam valakivel és baromi jól éreztük magunkat, de nem vette észre, hogy be voltam szívva.
Igazából beépült az életembe a fű, de nem mondanám, hogy ez így jó. A leírásom alapján ti ezt hogy látjátok?
Nem tudom, hogy fontos infó, de olyan családból származom, ahol jó anyagi helyzte van, van egy idősebb bátyám, aki komolyan támogat anyagilag, tehát, ha teljesen kiesnék a munkából akkor se érne anyagilag nagy csapás és pont ez az ami ijesztő is.
Félek elmenni addiktológushoz, pedig lehet azt kéne. Félek, hogy súlyosabbnak fogja ítélni, mit ami van, de az is lehet, hogy tényleg súlyos lecsúszásban vagyok. Ti ezt hogy látjátok?
Sok hasznos válasz érkezett! Köszönöm!
Valóban, kaptam rossz és jó lapokat is az élettől és a jó lapoktól nem vagyok hajlandó szarul érezni magam. Sokszor kapok így is irigykedő beszólásokat, de még nekik se kívánom, hogy csinálják végig amit nekem kellett. A bátyám segít, hogy jobb életszínvonalon (pl saját lakás) élhessek, ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy pont ez rakhat bele egy rosszabb helyzetbe is: nincs teljes anyagi ellehetetlenülés, pont emiatt a drog problémák se éleződhetnek nagyon ki, lehet kevesebb a motivációm, hogy lejöjjek a szerről.
Ugyanakkor ott van az is, hogy ha nincs a bátyám, már önmagában csak a betegségeim miatt is nagyon nehéz helyzetbe kerülhettem volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!