Szerintetek ez valami pszichés zavar lehet ?
Egyik hétvégén a kocsmában egy férfi nem akart leszállni rólam. Folyton inni akart velem amit én visszautasítottam többször is. Aztán a vége ennek az lett, hogy azt mondta nekem, hogy ,, ha nem iszol velem megfogom a segged, eldöntheted”. De én továbbra sem akartam inni vele és mikor nem figyeltem tényleg megfogta a fenekem. És sajnos mostanában elég sok ehhez hasonló dolog ért.
Nem tudom, hogy ennek hatására, de teljesen ki vagyok fordulva magamból én is. Van mikor rendes undort érzek a férfiak iránt meg van amikor csak azért mert helyesnek ítélek meg valakit olyan fellángolásaim lesznek, hogy az nem igaz. Hozzá teszem van fiúm.
És pont ettől zavar az egész. Nem voltam soha ilyen. Tetszettek meg fiúk, de nem éreztem késztetést arra, hogy lépjek felé mert ott volt bennem, hogy van barátom.
Most meg…Megtetszik egy fiú ( ami most már mindennapos ) akkor alig bírom vissza fogni magam. Közelebb akarok menni hozzá, hogy érezzem a közelségét, ha valamiért le kell hajolnom azt úgy teszem, hogy ő ,,szexinek” gondoljon meg ilyenek. És hiába érzem, hogy nem kéne nem tudom nem csinálni. Aztán haza jövök akkor bőgök meg nyugtatózom magam mert olyan bűntudatom van, hogy nem bírom elviselni. Megbízhatatlannak érzem magam és bár mással nem tudnám elképzelni az életem mégis pont vele csinálom ezt.
Mi ez és miért történik velem?
El mondjam a barátomnak vagy ne? Mit tegyek a lelkiismeretemmel, hogy nyugodt legyen?
Köszönöm a segítő válaszokat nagyon !
19/L
Azért nem érzem ezt már normálisnak mert olyan szinten rágörcsölök ezekre, hogy nem tudok figyelni a saját kapcsolatomra. Pedig annyira nem bírnám elveszíteni a barátom.
Ez az egész szorongás úgy jön ki belőlem, hogy még több ilyen fellángolásaim lesznek és még erősebbek aminek hatására csinálok magamnak egy kis feszkót és aztán azért feszengek. Mert normál állapotban tök nem viselkedek így.
Pl ma is, megyek haza vonattal és az egyik megállónál leszállt egy srác, helyesnek ítéltem meg. Én alapból is harapdálom mindig a szám és így csücsörítettem és amint megláttam a srácot üvegen keresztül küldtem egy puszit. Lehet észre sem vette vagyis remélem mert nem akartam egy picit sem ezt csak ilyen önkéntes cselekedeteim vannak egy hírtelen erős fellángolással, hogy nekem ő kell. Aztán eltelik pár perc és megőrülök a bűntudattól meg egyből el akarom mondani a barátomnak mert nem tudok úgy a szemébe nézni, hogy ő azt hiszi minden oké közben meg mint egy idióta úgy viselkedek.
Ha meg tudnék nyugodni hiszek benne, hogy nem lennék ilyen csak most elakadtam és borzasztóan szorongok. Mit tegyek? Tényleg nagyon szeretem őt. Elmondjam neki?















Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!