Hogy tudnám ezt helyrehozni, megváltoztatni magamat? 28 éves fiú vagyok.

Nos ma jött egy olyan kétségbeeséses gondolat sörözés közben, hogy állandóan a kis szobámban kuksolok ha éppen nem dolgozok, és ebből most nagyon elegem lett. Mintha én elhitettem volna magammal, hogy ez normális. Egyáltalán nem az, és elegem van magamból nagyon. Sose jártam el úgy Isten igazán bulizni, szórakozni. Kocsmákba, kisebb koncertekre járok el. Azt érzem, hogy elkellett volna járnom mindig is nagyobb bulikba, fesztiválokba. Nagyon magamba vagyok fordulva, emiatt a lányok se vesznek komolyan, nem tudok velük normálisan beszélgetni. Előbb sírtam egy keveset. Azt érzem, meg tudom is, hogy tönkre tettem magamat és az életemet. Állandóan bevagyok feszülve, távolságtartó vagyok, ezt egy mentálhigiénis szakember is felismerte.

Munkahelyen se tudom megkülönböztetni a jót a rossztól. Simán beírok olyan dolgot amit nem szabadna. Keveset tudok a világról.

Semmit se érzek igazán fontosnak, ezért szinte semmibe se kezdek bele, nem megyek el arra a programra.

Itthon fekszek egymagamban a szobámban egy forró nyári éjszakán is, holott meg csajoznom és buliznom kellene ezerrel. Szabadnapjaimon is bevagyok feszülve, nem tudom sokszor normális dologgal eltölteni ezeket a napokat.