Megfogom tenni, hogy öngyilkos leszek, vagy nem merem úgysem megtenni?

Szép jó estét mindenkinek. Most pokollá ment az életem, biztos bűnözőnek mondtok majd, meg is érdemlem, szidjatok le, viszont én vállalom, hogy megkérdezem, hogy szerintetek féljek e magamrtól vagy, nem. Az öngyilkosság és annak beszéde nem bűncselekmény. Két éve Ausztriából jöttünk a sofőr ismerősöm nagy mennyiségű kábítószert csempészett be az országba. Mondta, hogy pakoljunk az én táskámba is. Bűntárs voltam a csempészetben. Nem tudom, hogy de Budapesten rendőrök vártak, akik razzia keretében lekapcsoltak, mai napig nem tudom, hogy tudták-e, hogy megyünk. Sofőr 10 évet kapott, de ő előzetesben van attol a naptól fogva, mostmár az előzetest letöltendőre változtatták. Engem elengedtek a rendőrségről, viszont én is el lettem ítélve 3 év letöltendőre jogerősen. Az ítélet most volt július 12-én. Nos büntetlen előéletem van, soha nem volt ügyem, kábítószert soha nem fogyasztottam, csak egy díler bűnözőnek segítettem. Mindegy, jogosan megérdemlem, mert szándékosan segítettem az elrejtésében, csempészésben. Most, hogy jogeròs lett, mondták a bíróságon, hogy az értesítés, ha megjön, be kell vonulnom, mert ha nem elveszítem a kedvezményt. Tegnap kérdeztem az ügyvédemet, hogy mikor körűl várható az értesítő, azt mondta, hogy nagyon hamar és a bevonulás egy hónapon belűl meg fog történni.

13 éves korom óta 26 éve nyugtatót és hangulatjavítót szedek, pszichiáterhez járok, mentálisan beteg vagyok. Most egy hete gondolkodom az öngyilkosságon, mert én nem birom a bezártságot, nem fogom kibírni a börtönt. Inkább a halál. Élni szeretnék, mert szeretek élni mint a többi ember, viszont ha be kell menni, inkább a halált választom. A héten sokat gondoltam arra, hogy milyen érzés, ha egy vonat elé ugrok, nem érzek semmit, hamar túl leszek rajta, vagy ha a hatodikról kiugrok, gyorsan túl leszek-e rajta, nem e fogom érezni. Arra jutottam, hogy nem merném megtenni, nagyon félnék tőle, hatalmas bátorság kell hozzá, aki meg akarja tenni, van meg volt, aki megtette, szóval vannak bátrak. Én nem merem megtenni, de élni sem akarok, nagyon ki vagyok bukva. Mindig is depressziós voltam, mostanában nagyon. Egyre komolyabban gondolom ezt a dolgot. Mit gondoltok, szerintetek megteszem, vagy ha félek tőle, úgysem fogom merni megtenni az öngyilkosságot?