Mit csináljak, ha már kezdem elveszteni a kontrollt az érzelmeim felett?

Sajnos bebizonyosodott, hogy nem annyira nekem való a jelenlegi egyetemi szakom, így passziváltattam ezt a szemesztert, hogy tudjak diákmunkát vállalni még ebben a fél évben, amíg nem indul el a másik szak amire jelentkeztem. Már januártól dolgoztam egy helyen, ahol az elfogadó környezet, és az aranyos kollégák ellenére borzasztóan stresszes voltam végig. Napi szinten voltak sírógörcseim, és nagyon erősen szorongtam, de gondoltam az első napok egy új helyen mindig nehezek. Viszont sajnos úgy érzem ez azóta rosszabbodott, már a depresszióm is visszajött, az öngyilkosság gondolata üldöz nap mint nap, illetve azóta 20 kg-ot fogytam mert egész nap gyomorgörcsöm van, annak ellenére hogy ez nem volt olyan nagy felelősséggel járó munka. Ha hazaértem a munkából, rögtön az ágy felé vettem az irányt, tulajdonképpen ebben a közel fél évben csak dolgoztam és aludtam, annak ellenére, hogy csak 5 napot dolgoztam egy héten, 8 órában. Az i-re a pontot az tette rá, hogy tegnapelőtt kiderült, hogy áthelyeznek egy másik helyre, ahol megint új embereket és munkafolyamatokat kell megtanulnom, és ez teljes sokként ért. Tegnap voltam először, de borzasztóan éreztem magamat, és azóta önsértést is elkezdtem. Most kicsit úgy érzem, hogy kezdek összeomlani mentálisan, teljesen labilis vagyok, és az önsértés után már magamtól is félek, nem tudom ezután még mi jöhet, kicsit olyan mintha elvesztettem volna az irányítást a tetteim felett, és nagyon nem tudom hogy mit csináljak hogy jobb legyen. A munkát nem hagyhatom abba, mert akkor meg felemésztene a bűntudat, hogy a szüleim dolgoznak, én meg felnőtt, 21 éves lány létemre semmi hasznosat nem csinálok 2 hónapon keresztül (amíg kezdődik az egyetem), így is nyomaszt a gondolat, hogy mennyire ideggyenge vagyok. Ne haragudjatok, nem akartam ennyit önsajnáltatni, mert nektek is van elég gondotok, de most nagyon nem tudom hogy mitévő legyek, teljesen kilátástalannak érzem így az életemet. Új egyetemre is teljesen felesleges volt jelentkeznem, mivel így ott sem fogom tudni ellátni a feladataimat, a szakmában való elhelyezkedésről nem is beszélve. A pszichológust is feleslegesnek érezném, valahogy nem tudom elképzelni magamat másként, egyszerűen csak azt akarom hogy vége legyen ez az egész, én már úgysem fogok tudni gyökeres változásokat elérni, de sajnos pénzem sincsen rá, mert anyagilag segítem a szüleimet, így elmegy a pénzem minden hónapban.

Szerintetek merre induljak el, ha legalább enyhíteni akarom a problémáimat?

Köszönöm szépen, hogy elolvastad!