Mi volt a legemlékezetesebb kérdés, ami a terápián elhangzott a terapeutádtól?

Ez nagyon jo kerdes :)

Szamomra az alabbiak, amik tovabblenditettek:

1) amikor egy gyerekkori tortenesrol nem akartam beszelni, az atuto kerdese: “miert nem akarom elmondani?” Kovetkezo heten elmondtam :) azota nagyon gyakran vizsgalom a mierteket, miert nem akarok megtenni valamit

2) “meg szoktak nezni az utcan?” :) a noisegrol beszelgettunk, amikor ez elhangzott. Addig teljesen lathatatlannak gondoltam magam, es azota vettem eszre, hogy megakad egy-ket ember szeme rajtam

3) “mondja csak, miert nem beszelunk xy-rol? Mi tortent?” Amikor honapokig nem beszeltem neki valakirol, aki komolyan megbantott, a kapcsolatot gyaszoltam, es egyszer csak egy gyakorlat soran csostul elojott minden. Akkor tanultam meg, hogy attol, hogy nem beszelek rola, a problema meg letezik, es jobb beszelni rola.

Ezek jutottak elsore eszembe.

Ki vagyok én?

Nem tudtam rá válaszolni 🤣

Tőlem a legfurább kérdés amit kérdezett a terapeuta: Mi van a tudatalattimban?

Azt válaszoltam hogy nem tudom, hiszen a tudat alatti azért tudat alatti, mert nem tudod hogy mi van benne :D Azt mondta: de azért lehet próbálkozni.

Ez olyan szinten akasztotta meg az egészet, hogy abba is maradt. Talán 1 év vagy kicsit több után. Hülye kérdésre hülye válasz....nincs már bizalmam újabb pszichológushoz, pedig vannak gondok. De próbálom inkább magam megoldani, minthogy ilyen hülye kérdések által szembesüljek azzal, hogy az az ember aki éveket tanult egy egyetemen hogy emberekkel foglalkozzon, feltesz egy ilyen hülye kérdést.

Másik visszatérő kedvenc kérdésem: Van-e valami megoldandó konkrét célja még a terápiának, vagy már itt a búcsúzás ideje? (mindezt full szorongással, pánikbeteg tünetekkel, úgy hogy semmit nem javult a terápia során pedig ki lett vesézve, KIP terápiázva minden, és tudott minden napi szintű problémámról).

Ugyanezt tapasztaltam 9 éves gyermekem pszichológusánál is, feltette a kérdést hogy van-e még valami konkrét cél, vagy el lehet búcsúzni. Úgy, hogy a gyerek tele van problémával. Majd elfelejtette a gyerekkel közölni, hogy lezárult a terápiája, és többet nem kell jönnie. Azt kérte, én közöljem, de ha nem megy, akkor vigyem majd vissza hozzá és ő beszél vele.

Szóval érdekes dolgok vannak...

Valami alkalmassági vizsgálatot biztos hogy bevezetnék, látva a mai szakembereket. Aminek a szűrőjén kiesnének az alkalmatlanok...például azok, akik egész életükben maguk is mentális betegségekkel küzdöttek.