Miért van ez nálam? Hogyan tudnám megszüntetni?

Hogyha egy szabadidős programon vagyok, vagy könyvet olvasok/filmet nézek akkor előfordul rámtör egy gondolatroham és elkezdek azon gondolkodni hogy valóban élvezem e amit csinálok, pl:. ha meglátok valami szép dolgot akkor elkezdek azon agyalni, hogy tényleg átélem e a pillanatot és egészen addig agyalok ezen amíg el nem érek a következő dologhoz és ott felhergelem magam azon, hogy ahelyett hogy arra a dologra koncentrálnék ami éppen van még mindig azon gondolkozok hogy az előző dolgot megéltem e. Amikor ezt tapasztalom akkor próbálom elnyomni, de minnél jobban nem akarok gondolni rá annál jobban előjön. Lelkiismeretfurdalásom van amiatt, hogy ezen alkalmakkor ezt éreztem illetve érzem. Korábban zavaróbb volt, pl:.volt olyan hogy sírtam is emiatt és télen olyan is, hogy legszívesebben egész nap csak aludtam volna, mert legalább akkor nem gondoltam semmire. Mostanában már mérséklődött a helyzet, és vannak olyan alkalmak amikor tudok nyugot lenni. Ennek mostanában is van olyan hogy rámtör ilyen szorongás.

Meg még szokott olyan is lenni, hogy rámtör valami nagyon negatív gondolat amire szintén nem akarok gondolni (pl:. mi lenne ha az egyik ismerősöm meghalna), és ez is nagyon zavaró, mert nem értem hogy olyasvalakiről akit kedvelek hogy gondolhatok ilyen rossz dolgot.

Igazából ezeket már régen ki akartam írni ezeket magamból de deddig sosem jött össze. Meg majd valamelyik kérdés alatti hozzászólásba részletesebben le akarom írni, hogy ez hogyan alakult ki nálam, itt a kérdés alatt azért nem írtam le mert most nincsen időm hoszabban kifejteni.