Ez a szülés utáni-utàni depressziò? Ti mit tennétek a helyemben a mentàlis egészségetekért?

Két gyönyörű gyermekem van, 2,5 éves és féléves. Imádom őket, ők a legnagyobb ajándék az élettől. De! A férjem a lányom születésekor kezdett az új munkahelyén és már az első naptól kezdve el van havazva. Reggel 7-kor elmegy és este 6 előtt nem ér haza. Aztán vacsora, fürdetés, altatás, majd visszaül a laptop elé dolgozni. Hétvégén pedig nagyon fáradt, így általában nem csinál(unk) semmit…Mivel távol élünk a családtól, rajta kívül senkire nem számíthatok. Minden nap ugyanaz, a négy fal közé vagyok "zárva" a gyerekekkel. Itt a szép idő, de a játszótérnél messzebb nem tudok elmenni a két gyerekkel. Imádnak strandolni, de egyedül nem merek velük elindulni. A kicsi nem fogad el tápszert, csak cicizni akar. Mivel esténként fél óránként-óránként felébred, és csak cicivel tud visszaaludni, még este sem tudok elmenni sétálni, egy kicsit egyedül lenni, élvezni a csendet. Nagyon fáradt a lelkem, már szinte élni sincs kedvem, úgy érzem teljesen kiégtem. Semminek nem tudok örülni, már a férjemmel sincs kedvem beszélgetni, mert úgy érzem, nem érdekli.

Tudom, hogy nem vagyok egyedül ezekkel a problémákkal, ezért kérlek, aki járt hasonló cipőben, vagy van jó tanácsa, írja meg, hogy élte túl "józan ésszel" ezt az időszakot!?