Az lehetséges hogy nem tudok érzelmeket megélni?

Kellő önismerettel rendelkezem ahhoz, hogy felismerem, egy olyan házasságban élek, ahol minden a másik félről szól. Soha nem gondoltam volna, hogy szimpla szeretetmegtagadással ki tudja ölni belőlem az érzelmeimet. 2 évig jártam pszichológushoz, hogy megértsem és jobbá tegyem azt, amit aztán nem sikerült.

Ma eszméltem rá, hogy nem érzek semmit. Nem szeretetet, de dühöt, csalódottságot, elkeseredettséget sem. Valójában olyan mintha üres lennék. És nemcsak vele kapcsolatban, hanem mindenkivel. Egyik családtagomnál sem érzem az érzelmeimet. Időtlen idők óta nem tudok sírni. Nagyon riasztó erre ráeszmélni. Félek, hogy akaratlanul is valamit átadhatok belőle a fiamnak (12 éves) arra még rosszabb gondolni, hogy esetleg ő ezeket tudja, ugyanígy átéli, csak nem mondja.

A férjem testileg és szavakkal nem bàntalmaz, de van egy olyan rideg távolságtartó magatartása, amitől az ember úgy érzi, “ez az ember nem szeret vagy nem is tud szeretni”. 14 éve élek vele. Testi kapcsolat 10 éve csak évi 5 alkalommal van.

Évek óta jógázom, meditálok próbálom szebbé és jobbá tenni az életünket, de úgy érzem egy nagy üres semmi ez a kapcsolat és ő mintha valahol máshol élne. Nemrégen házat vettünk, tehát a közös célok működnek, de ezt is úgy látom, csak azért van velem, mert egyedül ezeket a célokat nem tudja megvalósítani.

Nekem mindegy lett volna, hogy lakásban lakunk, ha érzelemdús családban élhetek. Így belementem a házvásárlásba, mert reménykedtem, akkor majd láthatok egy kis örömet az arcán. Hát, semmi. Tök természetesnek vette. Amikor épp nem dolgozik, reggeltől estig kint van a kertben, még annyit sem vagyunk együtt, mint eddig.