Miért használnak egyes pszichológusok vallási módszereket? Joga van ehhez?
Milyen jogon végeznek pszichológusok a pácienseikkel vallási eszközöket, módszereket?
Hallottam, hogy vannak olyan pszichológusok, akik szerint előnyös, illetve használnak ilyen módszereket. Például vannak olyanok, akik használják a buddhizmus különböző különböző irányzatainak meditációját. Olyanról is hallottam, aki a kereszténység szemlélődő, elmélkedő, illetve hasonló imádságait használja fel terápiák részeként. Olyan is van, aki szerint a lelkigyakorlat, a böjt, illetve a hasonló gyakorlatok lelki szempontból előnyösek. Egy másik például a dervisek által kifejlesztett technikákat alkalmazza. Miért lenne jó dolog az ima, a vallásos meditáció és a hasonló?
Tényleg lenne ennek bármi haszna? Miért csinálják ezt? Mennyire igaz ez?
válasza:Nem minden szakember használja ezeket a módszereket, de némelyik esetben hatásosak lehetnek, illetve akkor ha a beteg nem elutasító. A vallásosság adhat egy kis plusz biztonságérzetet és reményt a páciens számára, lélektani szempontból ezért van létjogosultsága. A meditáció meg többnyire a légzés irányítása szempontjából fontos, mert ki tudsz közben kapcsolni ha számolgatod a légvételek hosszúságát, és arra fókuszálsz. Ez is inkább egy relaxációs gyakorlat, valakinek beválik valakinek pedig szüksége van egy másik fajta elfoglaltságra ami elteteli a gondolatait vagy megnyugtatja (zene, firkálgatás, stresszlabda, apró játékok stb).
Mondjuk, abban nem értek egyet hogy ezt erőltetni kellene a betegekre, mert van akinél maga a vallásosság erős ellenérzetet fog kiváltani és pont hogy negatívan fog hatni. Meg kell keresni mi az ami beválik és azon továbbhaladni, persze fel lehet dobni ezt a témát egy beszélgetés alatt de ha a beteg elutasító akkor tovább kell haladni. Kicsit olyan mintha stresszlevezetés miatt rákényszerítenek hogy rajzolgass úgy hogy utálsz rajzolni nagyjából.
válasza:#2.
Dehogynem. A buddhizmus vallás. Ne az RTL Klubról tájékozódj! Ott hallottam ezt egyszer. Ebből látszik, ha valaki nem jártas a témában.
Már elég régóta foglalkozom vallásokkal, valamint a buddhista vallással is. Ismerek szerzeteseket, akiktől már tanultam is a buddhista tanok lényegéről, a Tipitakáról, a buddhaságról, a Buddha tanairól és megannyi másról. Sok más vallás felszentelt személyét is ismerem. A buddhizmusnak ugyanúgy van mitológiája, ugyanúgy vannak szentiratai, másvilági segítői, központi alakjai, szerzetessége/papsága (itt nem vált el a kettő) és megannyi más mindene, mint a többi vallásnak.
https://www.youtube.com/c/Zolt%C3%A1nCser/videos
https://www.youtube.com/c/ATanKapuja/videos
Itt van elég sok tartalom a témában.
#1.
Az ima miért lehet hatásos? Mi a jó benne?
Ezek mire jók pszichológiailag:
https://www.youtube.com/watch?v=2KMcTHnubh8
https://www.youtube.com/watch?v=G01AS4B_d3c
Ezeket én is szoktam gyakorolni, de én egészen más megfontolásból. Az utóbbi csatornáról ezeket a meditációs videókat pszichológustól is láttam.
Az ilyen pörgés, miért jó lelkileg: https://www.youtube.com/watch?v=qPldGKN8XQw
#2.
Szerintem nem olvastál még buddhista kánont.
#1.
Pszichológiai szempontból a vallások hasznos dolgokat írtak le a lélekkel, tudattal kapcsolatban? Lehet maga a vallás pszichoterápia?
#2.
A buddhizmus eléggé keményen vallás. Menj el egy tibeti/kínai/japán/burmai/mongol buddhista kolostorba, templomba, sztúpába, és olvass el egypár kanonikus buddhista iratot!
A théraváda buddhizmusnál (vagy ortodox buddhizmusnál) nyilván a legeslegfontosabb a Tipitaka, hisz ebben vannak a Buddha tanításai közvetlenül. Ők ezt tekintik főnek, néhány szerzetes tanításával kiegészítve. A mahájána buddhizmusban (vagy széles ösvény buddhizmusban) nincsen egyetlen kánon. Ott sok van. A Tipitakát nyilván ők is tisztelik, de ezenkívül a szútrák vannak középpontban. A zenben is hasonló a helyzet. Ez a három irányzat, felekezet képviseli a szútrákat. A vadzsrajána (vagy gyémánt ösvénye, esetleg titkos/ezoterikus buddhizmus), valamint a dzogcsen (vagy nagy tökéles buddhizmus) pedig a Tipitakán, valamint a mahájánában is ismeretes bizonyos szútrákon kívül a tantrákat is szentiratnak tartja. Itt nem a szútrák, hanem a tantrák állnak a központibb helyen. Fontos, hogy nem a neotantráról van szó, ami szinte nyers szexualitás és félreértelmezések sora, hanem egy hatalmas tanítási módszerről, illetve spirituális ösvényről amit hát sok esetben cölibátusban élő szerzetesek gyakoroltak. A mahájána és a vadzrajána sok esetben támaszkodik a bódhiszattvák szentirataira is, például Avalokitésvara/Kannon bódhiszattva írásaira és tanaira.
A buddhizmus ugyanolyan vallás mint a többi, hisz megfelel a vallás kritériumának. Badarság azt állítani, hogy nem, és rendkívül negatív fényben tünteti fel az illetőt. A buddhizmus alapítója, alapító mestere, tanítója Sákjamuni Buddha, vagy másik nevén a Buddha, vagyis Gauthama Sziddhárta herceg. Már egy asztrológus is megmondta róla születésekor, hogy vagy szent lesz, vagy pedig hatalmas uralkodó. Ő a Megvilágosodott. Valahol csak buddhaként, valahol prófétaként, valahol pedig egyenesen istenként tisztelik. Elég hosszú életutat bejárt, nemrég volt Buddha születésnapjának, megvilágosodásának és halálának ünnepe, erről itt hallgathatsz: https://www.youtube.com/watch?v=1ZcUuSXEy8I
A Magasztos tanítványai jegyezték le azokat a tanításokat, amelyek a buddhizmus alapját képezik. Olyanok voltak ők, mint Jézus és apostolai. Sőt, nagyon hasonlított az ókereszténység és az ókori buddhizmus. A nagy Buddhát számtalan másik buddha és bódhiszattva követte. A bódhiszattvák olyan "lények" a buddhista kozmológiában, akik bár megvilágosodtak, de önszántukból választották a szenvedést, és addig nem nyugszanak, amíg nem éri el mindenki a megvilágosodást. Ők védelmezők. Valaki másik, tér-időn túli világból védelmez. A legfőbb bódhiszattva Avalokitésvara/Kannon bódhiszattva, vagy japánul bosszacu. A buddhista kozmológiában egyébként számtalan világ létezik, például a préta (japánul gakki) birodalom, a szellemvilág és sok más hely is. Fő tanítása még a karma és a darma egymás melletti kiegészülése. A darmát ábrázolja például a tan kereke is. A buddhizmusban a legfontosabb dogmákat, vallási előírásokat a Vinaja tartalmazza, ami a szerzetesek életét határozza meg. A másik kettő pitaka is tartalmaz okfejtéseket, többek között a világiak életmódjára vonatkozóan is. Ezenkívül említhetném még a Nyolcrétű nemes ösvényt, valamint az 5/8/10 fogadalmat. A buddhizmusnak szerzetessége és ezzel együtt papsága van, nincs szétválasztva a kettő.
A buddhizmusnak van kozmológiája, filozófiája, teológiája, spiritualitása, vannak szentiratai, dogmái, erkölcsi tanításai, hittételei.
Szóval abszolút vallás.
Egyébként létezik buddhista hittérítés, sőt volt elég kemény hittérítés is a múltban.
válasza: válasza: válasza:K: „Pszichológiai szempontból a vallások hasznos dolgokat írtak le a lélekkel, tudattal kapcsolatban? Lehet maga a vallás pszichoterápia?”
Hogyne.
Carl Gustav Jung neves pszichiáter a következőket írta:
"A vallás a lélek el- és felismerése, és egyszersmind a lélek lényegének megnyilatkozása és megnyilvánulása. - A nagy összefüggés elvesztése a legfőbb neurotizáló tényező."
„Életük delén, azaz 35 éven felül túli pácienseim közt egyetlen egy sincs, akinek végső problémája ne a vallásos lelkiség volna. Végső soron mindegyik abba betegszik bele, hogy elvesztette azt, amit eleven vallások mindenkor megadta híveiknek, s egyikük sem gyógyult meg igazán, aki nem nyerte vissza vallásos lelkületét, aminek természetesen semmi köze felekezethez vagy egyházi hovatartozáshoz.”
„Osztom azt a meggyőződést is, hogy az igazi vallásosság a legjobb gyógyszer minden lelki szenvedésre.”
(Gondolatok a szenvedésről és a gyógyításról)
--------------
Saját tapasztalat, hogy nagyon komoly erőforrás a hit.
Egy pszichológusnőhöz jártam, akit kedveltem egyébként, de ateista volt, a régi rendszerben szocializálódott. Kérdeztem tőle, kissé vitriolosan, hogyan foglalkozhat lélekgyógyászattal, ha nem hisz a lélek létezésében?
------
A kiragadott technikák alkalmazása egy másik tészta. Meg kell nézni ezek eredeti rendeltetését. A meditáció célja, a gondolatok teljes kiüresítése, és egy olyan tapasztalathoz vezethet, hogy „egy vagy a világgal” minden egység tudatra. Ugyenezaz élmény elérhető pszichedelikumkkal vagy mantrázással. Mindez összhangban van a keleti gondolkodás panteista világképével.
Én keresztényként nem értek egyet a panteizmussal. Náluk nincs személyes Isten, aki külön állna a teremtésétől, hanem annak minden részecskéjében ott lévő, egyfajta „világtudat”. A kereszténységben (amiről Jézus tanított), Isten személy, aki a teremtésétől független cselekvőképességgel és akarattal rendelkezik. Sőt mi több, Jézus tanítása szerint felvehető Vele a kapcsolat a Fiában való hit és imádkozás útján.
A szemlélődő ima, csak egy keresztény mázzal leöntött miszticizmus, ugyanahhoz a panteista világképhez vezet mint a keleti vallások. Hiszen a technika ugyanaz, csak keresztény kifejezésekkel tűzdelve. Az igazi kereszténység miszticizmus? Azaz Avilai Teréz, Keresztes Szent János és hasonlók művelték az igazi kereszténységet? A saját válaszom, és ösztönös érzésem az, hogy nem.
Egy előadás a témában angolul:
Ray Yungen- Mysticism in the Church
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!