Hogyan találhatnék értelmet mindennek?És szedhetném össze magam?

Túl nagy falatnak látom egyenlőre.Röviden annyi hogy a kiskori sérelmek után megtaláltam a legjobb embert az életemben.Akivel mindig mindenen átsegítettük egymást es ott voltunk egymasnak.Persze voltak mas barátaink is de mi egymásnak vagyunk különlegesek.Aztán mintha elvágtak volna valamit.Barátja lett es alig találkozunk,beszélünk.Nagyon rosszul esik..De örülök hogy boldog.Csak kicsit(igen tudom hogy más de mégis)úgy érzem hogy le lettem cserélve.Hisz nekem hiányzik de ahogy látom ő elvan nélkülem.Ha nem keresném talán nem is beszélnénk.

És itt kezd érdekes lenni a történet,ő megmentett engem es értelmet adott annak hogy éljek.Azzal hogy szüksége volt rám,hogy élnem kell mert neki szüksége van rám,félt,szeret és minden.de már nem érzem ezt és lassan kezd sötétedni a világ.Persze erről nem tud mert nem ér rám sose