Úgy érzem nem tériszonyos vagyok, hanem valami más. De akkor milyen iszonyom van?

A tünet a következő: Valahányszor nem érzem azt, hogy van valami alattam megfelelő közelségbe, félelem lesz úrrá rajtam. Példának okáért: ha mélyebb vízbe megyek, medence esetén az okés, de ha nem látom az alját, pl természeti tóban vagy folyóban, akkor pánikolok, minél bentebb vagyok.

Nagyon szeretek túrázni, sokszor voltam magasan, sziklafalak tetején mindenféle probléma nélkül. De amikor fel kellett lépcsőzni egy szita jellegű, rácsos lépcsőn pár métert, ott elkapott a félelem. Voltam XXL-en, ott valahányszor úgy fordult, hogy hassal pont a földnek voltam, elkapott a félelem (a kelleténél jobban).

Vagy VR headszetben, amikor végigjátszottam egy asztronautás pályát, semmi bajom nem volt egészen addig, amíg nem kellett az űrállomás aljára lemenni, ahol nem volt semmi alattam. Illetve űrben járkálos programot se bírtam ki idegileg, nem mertem a bolygók közelébe menni, mintha az ismeretlentől félnék vagy megközelíteni a feketelyukat, miközben csak egy vacak programról van szó.

Valahogy úgy érzem, hogy ez nem teljesen tériszony akar lenni, mert akkor nem járnék túrázni, nem mennék fel magas tornyokra stb. De akkor mi?

Ja és egyébként ezt a félelmet akkor is elő tudom hozni, ha fekszem a fűben és elképzelem, hogy a gravitáció ellentétes, mármint mi lenne, ha az ég lenne a Föld. Nem a magasság félelmet, hanem hogy esnék a semmibe.