Hogyan kéne döntenem mit kéne tennem?

A legjobb barátom vagdossa magát és nagy valószínűséggel depressziós. Sokszor mondta már nekem hogy nincs miért felkelnie elege van mindenből és semmihez sincs kedve. Ez elég régóta van, biztos vagyok benne hogy nem csak egy átmeneti állapot. Csak páran tudnak róla de egyikük sem felnőtt. Én is köztük vagyok. Ő nem tudja ezt de óriási bűntudatom van miatta amiért nem tudok neki segíteni. A múltkor már azt mondta hogy nem csinálja többet (ezt már sokszor megígérte) de nem tudok hinni neki akármilyen jóban vagyunk.

Nagyon sokat beszéltem vele erről, folyamatosan próbálok rá hatni hogy mondja el valakinek, kérjen segítséget, de hajthatatlan. A szülei sem tudnak róla, nekik akarja a legkevésbé elmondani.

Illetve van még egy barátom aki hasonló gonddal küzd, ő nem vagdossa magát de ugyanúgy depressziós. De a múltkor azt mondta már gondolkozott rajta.

Nem tudom mit csináljak, mi lenne a helyes döntés. Sosem voltam jó az ilyenekben, el kéne mondanom valakinek? Szeretném ezt a saját szüleimmel megbeszélni, úgy már sokkal könnyebb lenne. Vagy csak maradjak mellettük és ne szóljak egy szót se?

Nem akarom folyton mások problémáit hallgatni, tudom hogy ez bunkóság de már belefáradtam. Valamiért mindig mindenki nekem önti ki a szívét. Pedig nekem is van életem vannak gondjaim. Csak kevésbé beszélek róluk. Mindig ott vagyok ha valakinek valami baja van hiszen erre valók a barátok. Szeretnék segíteni nekik is. De kezdem azt érezni hogy túl sok. Hogy ez már az én egészségemre is rámegy.

Mit tegyek mi ilyenkor a legjobb döntés?

Kérlek ha voltatok már hasonló helyzetben/van tapasztalatotok mondjátok el. Bármilyen támpontnak borzasztóan örülnék!