Hogy dolgozható fel a gyász egy ilyen helyzetben?

Részvétem!

Nekem nagynénim távozott, igaz, ő közvetetten a COVID miatt: az ügyeletes orvos nem mert kimenni hozzá, mert félt a COVIDtól.

Aztán rá közel egy évre én voltam, akit majdnem elvitt a COVID.

És akkor ezek után van, akinek van pofája azzal traktálni, hogy ez csak influenza, meg hogy honnan tudom, hogy egy náthától nem lettem volna ugyanilyen beteg?

A tömegközlekedésben, utcán, munkahelyen, meg a legelemibb óvintézkedéseket sem tartják be. Sőt, akitől vélhetően elkaptam (munkatárs bejött köhögve, prüszkölve, maszk nélkül, és egy órán át volt az irodámban, persze annyi nem volt benne, hogy a kezét a szája elé tegye, amikor köhög), még röhögcsélve odaszólt, hogy "há, te meg tőlem kaptad ám el".

Nem tudom, hogy valaha teljesen felépülök-e, de ha igen, az nem hónapok, hanem évek kérdése.

Hogy lehet ezt átvészelni?

Teljesen nyilván sehogy, hiszen egy fontos szerettedet vesztetted el. Erre csak azt tudom mondani, hogy idővel majd talán jobb lesz.

Addig viszont meg kell tanulnod valamilyen szinten kizárni a többieket. Sok ostoba ember van. Sajnos túl sok. (Meggyőződésem, hogy tizedekkora járvány nem lett volna, ha az embereknek legalább az általános iskolai szintű természettudományos ismeretei megvannak.) De ezzel mi nem tudunk mit tenni. Annyi, hogy megpróbálunk úgy tenni, mintha nem is léteznének. Magunkra kell koncentrálni, és egy kicsit el kell engednünk a világot magunk mellett.