Fel szeretnék keresni egy pszichológust, de attól félek nem eléggé súlyos a helyzetem ahhoz, hogy egy pszichológushoz menjek. Van értelme elmennem?

Van értelme.

Nincs olyan, hogy "nem elég súlyos" helyzet. Bárki, bármikor elmehet. Fogorvoshoz sem csak akkor megyünk, amikor már a csillagokat látjuk a fájdalomtól (elvileg :D )

Pszichológushoz még a teljesen hétköznapi teljesen "normális" embernek is megéri elmenni. Volt több haverom akik szintén jártak, és nem mondtad volna meg róluk hogy bármi bajuk lehet / van.

Elöljáróba annyit mondanék, hogy ha azt hiszed minden ember imádja a munkáját, nagy tévedésben vagy. Nagyon sokan utálják a munkájukat, és ugyan így éreznek mint te.

Ezért van az, hogy a legtöbb munkahelyen ki van rakva a dolgozók asztalára a családtagjaiknak a képei. Hogy lássák, kiért güriznek, és nyomják a taposómalmot. Mindenkinek unalmas lesz a munkahelye egy idő után. Szerinted hogy húznak le 20-30 évet egy munkahelyen az emberek? Még ha az elején az életük legjobb munkája is volt, nincs az az isten hogy 15 év után már ne húzd a szádat mikor bemész.

Ne úgy tekints a munkára, mint ahol neked mindenképpen jól kell érezned magadat. Ez a legnehezebb és legszarabb része a felnőtt kornak. Ez egy szükséges rossz, ami ahhoz szükséges hogy fizethesd a számlákat, és vegyél magadnak és családodnak ételt, és szép dolgokat.

Szerinted az ápolónő, aki naponta több haldokló betegnek cseréli a pelenkáját, vagy az építkezésen dolgozó aki bele rokkan már a századik tégla emelgetésébe, vagy a takarítónő, aki egész nap csak mások után takarít élvezetből teszi amit tesz, hosszú éveken át?

Sajnos az a ritka, ha valaki szereti azt amit csinál. Én ismerek ilyet, aki egész életében gyerekkorától kezdve egy szakmáról álmodott, és el is érte, és benne dolgozik már lassan 30 éve, és bár kezdetben imádta az egészet, ma már nagyon húzza a száját ha menni kell...

De én adok neked egy tanácsot is.

Próbáld meg kizárni a negatív gondolatokat a munkahelyeddel kapcsolatban. Tudom, hogy rohadt nehéz. De próbálj meg csak a pozitív dolgokra összpontosítani, és csinálj olyan dolgokat, amik megszépíthetik az ott töltött idődet. Hidd el, ha a hozzáállásodon javítasz, előbb-utóbb valóban élvezni fogod azt amit csinálsz. De legalábbis nem fogsz szenvedni.

Az ebben a fura, hogy ha eleve úgy állsz hozzá, hogy neked ez így úgy nem jó, és rosszul érzed magad, akkor bizony így is fogsz érezni. Az agyadat teljesen ráállítod arra hogy utáld, és esélyed nem lesz élvezni. Ilyenhez nekem is volt már szerencsém.

De ha átállítod az agyadat arra, hogy márpedig te itt jól fogod magad érezni, és minden kis pozitív érzést megfogsz a nap folyamán, és elhallgattatod a rossz gondolatokat, úgy fenntartható ez az egész.

Ezt jelenti a "hozzáállás" dolog. Ha úgy állsz hozzá a kezdetektől hogy csak a negatívumokat látod és hogy ez már most szar, hidd el, csak még sokkal rosszabb lesz az egész.

Tökéletes munkahely nem létezik.

Próbáld meg a kitartásodat is növelni. Ez az élet sok részén a segítségedre lesz.

Nem olvastam el a kérdésedet, de szeretnék egy apróságot mégis hozzátenni. (ADHD tünet :D )

Ha a fogadat félévente kell ellenőriztetni a fogorvossal, akkor a szellemi állapotod, az agyad miért lenne más?

A fejlett egészséges élet része az, hogy legalább időnként eljár az ember pszichológushoz, ellenben ezzel a hülye magyar beidegződéssel, hogy "dilidoki a bolondoknak kell".

Egyrészt számomra nem volt releváns a többi részlet, miért kellett volna elolvasnom?

Másrészt örülök, hogy távdoktor vagy, de nem kértem elemzést. Évek óta dolgozok rajta, nem hiszem, hogy ez lustaságra vallja :)