Katasztrofizáló gondolkodást hogy hagyhatnám abba?

Ez engem is erdekel, mert ugyanezt csinalom. En probalok arra gondolni h a multkor sem valt valora a rettegesem. Bar sajnos volt amikor igen. Van valami olyan idezet valakitol, ami nagyon megnevettetett, hogy “eletemben a leg tobbet olyan dolgoktol szenvedtem, amik vegul meg sem tortentek”. Es tenyleg

Megérteni kell a dolgot....az elméd mindig válaszokat akar,ha nincs meg minden info akkor gyárt magának/ekkor mozizol,és teszi mindezt a tapasztalataidból,hitrendszeredből,amiket látsz,hallasz,olvasol stb, abból az elméd gyárt egy fasza kis filmet..és hogy még jobb legyen a helyzet..mindig negatív dolgot gyárt hogy felkészítsen a legrosszabbra...észrevetted hogy soha nem mozizol klassz dolgokat?jobbnál jobb kimeneteleket? csak a szart....én tíz éve szívok miatta...vesztek el munkákat...stb. mert fosok minden felelősségtől,mert mindig indul a para,,,indul a mi lesz ha című szélesvásznú hülyeség...néha olyan extrém módon hogy az csak na...

Az én elméletem erről az, hogy ezt terelésnek csináljuk magunkkal. Van valami személyes feladat, amit el kéne végezni, de félelmetes, és akkor e helyett találjuk ki ezt magunknak, amivel lefoglaljuk az agyunkat. Tehát menj el fogászatra, nőgyógyászhoz, kérj bocsánatot attól, akit megbántottál, s akkor jobb lesz. Ha nem tévedek.

A kényszeres gondolatok sokszor elme mozik,nem tudsz elébe menni,kikerülni.Ha katasztrófizálod a jövőbeni dolgokat..pl. felrobban a ház mert úgy hagytad a kazánt....azt nem terelésből találod ki,valami helyett...hanem hibásan gyártja le az elméd a kimeneteket...